Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1883

11 tartalmi kimutatásra. Ha fejledezö képességeihez mért válogatott müveket adunk kezébe, ne engedjük, hogy azok csak futólagos benyomást tegyenek lelkére; s a mellett, hogy a becses tartalom megőrzéséről gondoskodunk, folyton figyelmeztessük az előadás módjára is; egyszersmind nyissunk alkalmat, hogy erejét, szerzett ügyességét maga is korán megpróbálja. írassuk bizalmas leveleinket velők, a társadalmi életben előforduló ügyiratainkat is, természetesen ellenőrzésünk mellett. Megkísérthetjük a felfogásuk körébe eső napi események leiratását; ez által formaérzékük, esztétikai izlésiik erősbödik, s megszokják nemcsak a tartalmat magukba szedni, s otromba sietséggel mindennek csak a végére kíváncsiskodni, hanem egyszersmind a gondolat ruhájában, külalakjában is gyönyörködve elmélyedni; saját gondolataik számára a szó és írásbeli előadás technikáját lassan lassan elsajátítani. — Ily olvasás mellett nem történhetik meg az, a mit Imre Sándor személyes tapasztalásból emlit. hogy van olyan 1G éves leányka (ily korban ment először színházba a belga király-leány!) ki már 300, mondd: háromszáz regényt és drámát elolvasott, pedig a divat adataihoz is alaposan értett. Az emiitettem módon kell tehát olvastatnuk azután költőinket, történetíróinkat, élet- és jellemrajzokat, útleírásokat s csak később novellát, drámát s regényt, ezek közül is első sorban a történelmieket. „Olvassuk. hogy Macaulay története ott áll mindjárt a szent könyv mellett az angol családok szekrényében. Vasárnapokon nem tivornyáz az a nép mulatóhelyeken; istentisztelet után a családi körbe vonul mindenki vissza, s ha egy pár fejezetet olvastak a szent könyvből, Macaulayt veszik elő, — és olvasnak hazájok viszontagságairól II. Jakab idejében, olvasnak a szabaditóról, a nagy orániai Vilmosról. — Tiszteletreméltó nép, mely igy becsüli mc; nagy iróit: boldog nép, mely a mint vallásos érzelmeinek eleget tett, a hazafiúság oltárán áldozik. Előbb kibékül Istenével, — aztán elmerül hazája múltjába, s hasznos tanulságok mellett, mély lelkesedést, erős nemzeti önérzetet merit olvasmányaiból.— Ez önérzet, e lelkesedés nélkül nagy nemzet nem lehet. S ez önérzet és lelkesedés a szent tiizhez hasonlít, mely Irán magasain lobogott egykor; éleszteni kell és folyton táplálni drága égő szerekkel, hogy ki ne aludjék. — Legjobb tápszerei pedig a történeti müvek, melyek a nemzet egykori