Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

72 fekvő Manillanak nevezett szigeteken érezhető volt. Általában megjegyezhetjük, hogy túlzott dolog oly erőről, melyet még nem is ismerünk, melynek gyupontja el van rejtve szemeink előtt, s melyről csak megnyilatkozása után a rombolásokból szerezhetünk némi fogalmakat — teljes biztonsággal beszélni s az időt megállapítani, melyben az tevékeny állapotba lép. Eltekintve a különböző okoktól, melyekből a földrengések származnak; azok a föld felszínén vagy mint fellökő, vagy mint hullámzó, vagy végre mint keringő mozgás jelentkeznek. A fellökő földrengés alulról felfelé ható emelő erőből származik s működése olyan, mintha például valami kifeszített s könnyebb sulyokkal megrakott vászondarabot alulról megütünk, miközben a sulyok a lökés következtében a levegőbe dobatnak. Ily formán történik a lökésszerű földrengés alkalmával a föld kérgén lévő tárgyakkal is. Ha a lökés gyönge, akkor csak könnyebb tárgyakat pl. az asztalon lévő poharakat, tányérokat képes feldobni; de ha erős, akkor súlyos tárgyakat, embereket, fákat, házakat, sziklákat is tud levegőbe feldobni. így például a Ri»bambai földrengés alkalmával sok emberi hulla, a várossal szemben, a Likán folyón tul fekvő Cullka nevü dombra dobatott át, Beszélik, hogy a Calabriai földrengés alkalmával a kémények levegőbe repittettek s előbbi helyökre vissza estek. Mondják továbbá, hogy ezen földrengés alkalmával egy fa tövestől, a róla épen gyümölcsöt szedő emberrel hajittatott fel a levegőbe s ugy esett vissza a földbe, hogy az embernek semmi baja sem történt. Nálunk lökésszerű földrengést 1838-ban január 23-kán éreztek Brassóban; ennél sokkal pusztitóbb volt az 1763. jun. 28-diki Komáromi földrengés. Ekkor nemcsak az épületek falai repedeztek s omlottak össze, hanem a tornyok is inogtak, a Duna felforrni látszott s nagy hullámokat vetett. A hullámszerű földrengés a föld rétegeit, mint szél a víztükrét, hullámzásba hozza. A föld eme rengését nem lehet teljesen különnemünek venni, vagy pedig a lökésszerű földrengéstől elkülöníteni; sőt igen valószínű, hogy a hullámzó földrengés mindig a lökésszerű földrengéssel van összekötve s abból veszi eredetét. Ha egy dobbőrt alulról megütünk, az ütéssel szemben lökést tapasztalunk, mely azonban oly mértékben vész, a mily mértékben tőle távolodunk, a dob szélein épenséggel nem érzünk lökést, hanem csak hullámzást, jele, hogy a lökés hullámzó mozgásba ment át, így van ez a földrengéseknél is.