Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

73 Az alulról tetőirányosan jövő lökés, ott, a hol a föld felszínét éri, lökésszerű földrengést eredményez, e ponttól azonban a lökésszerű földrengés ereje fogy, mig végre hullámzásba megy át. Hogy pedig a hullámszerű mozgás nem annyira kerülék, hanem sokszor csak bizonyos vonalban halad, annak oka, részint a lökés azon iránya, melyben a föld felszínét érte, részint a különböző földrétegek, melyek anyaguk szerint, hol erősebben, hol gyöngébben vezetik a hullámokat. Azért a hullámzó földrengéseknél a kiinduló pont tudása igen fontos s felismerésére sokszor maga a természet vezet bennünket. így például azon hullámzó földrengés alkalmával, mely 1851-ben Majorca szigetét meglátogatta, a hullámok nyugatról keletre haladtak; az épületek falai közt csakis a hullámzás irányába esők rongáltattak meg, ellenben a párhuzamosan vele haladók legcsekélyebb sérülést sem szenvedtek. Ily hullámszerű földrengést, az 1838. Brassói földrengés alkalmával is éreztek; Nádas faluban, Segesvárhoz közel, a mikor a földhullámzás következtében az emberek elszédültek. Igen erős hullámzó földrengés volt a mult század végén (1790.) a brassói is, a mikor a Bucses és Királykő magas hegycsúcsok is rázkódásba hozattak. Igen hatalmas hullámzó földrengés volt a riobambai és a lissaboni. Azon szemtanuk, kik a lissaboni földrengést a hajókról nézték, állítják, hogy a második lökés után az elpusztult város ugy hánykolódott ide s tova, mint a viz hullámai. Az 1811. missisipi völgyi földrengés alkalmával a fák koronájokkal földig hajoltak s ismét felegyenesedtek. Ha az ilyen hullámzó földrengés központja, illetőleg kiinduló pontja tengerbe esik, akkor a mozgásba jött tenger vize közli a mozgást, a föld rétegeivel. A tenger hullámok ekkor nagy erővel törnek a partok felé s ott rettenetes pusztítást végeznek. A scyllai (város a Messinai tengerszoros keleti partján, 6000 lakossal, a földr. 1871.) földrengés alkalmával a vizhullámok egy csapással 2000 embert söpörtek el a parttól, s a messinai kikötőben minden hajót elsülyesztettek. A port-royali földrengés alkalmával 3 perez alatt a tenger hullámok 2500 házat 10 méternyi magasságban boritának el vízzel. Az 1746. földrengés Callao városát (Dél-Amerikában Peru köztársaságban IY. Fülöp spanyol király építette) egészen viz alá merité s 6000 ember lelte sírját a hullámokban. Azt mondják továbbá, hogy a város népségéből csak két ember maradt meg életben. Az egyik állítólag zenész lett volna, s midőn a vállán erős szijon függő gordonkájával menyegzőre sietett,