Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

71 együtt a tiizfolyó anyagnak is kell helyzetét változtatnia, miközben a föld belsejében esetlegesen létező üregekbe rohamosan ömölvén, súlyánál s nyomásánál fogva az üregek falait megrázkódtatja s igy a földrengést eredményezi. Falb elméletét 1868-ban teljes határozottsággal mondta ki, a midőn t. i. február 7. körül a hold sokkal közelébb jutott a földhöz mint egyébkor. Falb ezen körülményre figyelmeztette „Sirius" nevü astronomiai újságának olvasóit, s ki is jelentette, hogy a hold ezen közelsége a földön érezhető lesz; minden esetre, nem gondolt másra, mint nagyobbszerü dagályra és apályra. S valóban ez be is következett, mert a napi sajtók jelentettek február 7-éről tenger háborgásokat, hajótöréseket s más szerencsétlenségeket; sőt a föld számosabb helyeiről földrengéseket is. Falb ezek nyomán azon gondolatra jutott, hogy a földrengéseknek okát, az égitesteknek vonzó erejében keresse. Számos földrengési esetet vett elő, osztályozta azokat idő, a föld, hold és nap állása szerint, s a számok kimutatták, hogy a földrengések leggyakoriabbak: a) midőn a hold a földhöz legközelebb áll; b) uj hold, vagy holdtölte alkalmával (sysigiák); c) midőn a hold az egyenlítő fölött áll; d) midőn a nap és hold eltérése egyenlő (declinatio) ; e) nap- vagy holdfogyatkozások alkalmával; f) télen, azaz midőn a nap a földhöz legközelebb áll; g) midőn a nap az egyenlítő fölött áll, tehát a napéj-egyenek alkalmával. Falb a számok nyomán kimondta theoriáját. Övének mondom, mivel ő maga is „Von den Ünwalzungen im Wtltall" czimü munkájában sajátjának mondja, hivatkozván Perrey szavaira, ki maga nyilvánította ki, hogy ő a földrengésekről semminemű theoriát nem állított fel. Nem tagadhatni, hogy a tényeknek, melyekre Falb nézeteit alapítja, bizonyító erejök van, s hogy a számok sok valószínűségről meggyőznek. Ellenkezik azonban e theoria a fizikai törvényekkel, a mennyiben a föld heven folyó belseje szakadatlan nyomást gyakorol a föld rétegeire, ez tehát csak állandó, s nem pillanatnyi nyomást idézhetne elő a földfelületen. Falb theoriájának igazsága és biztonságáról annyira meg van győződve, hogy előre mert földrengéseket jelezni, melyek közt például az 1869. szeptember 30-ára vagy október elsejére Perura tett földrengés, nem Peruban, hanem tőle 160 foknyira