Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

66 ladarabokat tör s a heven folyó lávába zudit alá. Glóbus azt mondja, hogy éjjel ez oly látvány, minőt még az emberi képzelem sem tud magának alakítani. Midőn a Vesuv, 79-beu Kr. u. aug. 23. Titus uralkodása alatt Pompeji, Herculánum és Stabiae városokat tüzes lávájával megsemmisítette, a hamu, több mint három decimeternyi magasságban födte az utczákat. Irland vulkánainak hamuját a szél Norvégiáig vitte s azon mezőkön hol leesett megfojtotta a vegetatiót. A hátsóindiai archipelagusban van Sapi szigete s rajta a hatalmas Tomboro vulkán. 1815. kitörése a legrendkivülibb volt, a minőt alig jegyzett fel a történelem. Djokjokartában, körülbelől 720 km. Sápitól, ágyulövések módjára hallatszott a vulkáni működés s öt napig tartott e vulkáni működés ama dörgése; a lég azután a vulkáni hamutól oly sötét lett, hogy négy napig nem látták a napot. Még tovább is folytathatnám az ilyen gyászos végű és borzadalmas események leírását, csakhogy fölöslegesnek tartom ezt, mivel e néhány példa is kellően illustrálhatta a földrengések okozta pusztítások nagyságát s inkább szükségesnek tartom röviden vázolni a földrengések okait s azok működés irányát. A földrengések végokát manapság határozottan megállapítani még nem lehet, mert a geologusok*) a földrengési elméletek szerint, több táborra oszlanak, mindegyik a maga theoriáját védelmezi s a szerint iparkodik a földrengéseket magyarázni ; annyi azonban bizonyos, miszerint legnagyobb és legtekintélyesebb része azon meggyőződésben van, hogy a földrengés — ha nem a végokát kutatjuk — különféle természetes okból keletkezhetik s ezek szerint a földrengések is különfélék. *) Humboldt hiszi, hogy földalatti gőzök okozzák a talajrázkódásokat. Két kráteren a Vesuvon és a toronyalaku Pichincha melletti sziklán tapasztalt — mondja ő — periodikus és szabályszerű földingásokat mindig 20 vagy 30 másodperczczel előbb, mint az égő salak és gázok kilökettek. A rázkódás annál erősebb volt minél jobban késett akitörés. Ezen egyszerű és igen sok utazó által hitelesített tapasztalás megoldásában keresi a földrengési rejtvény megfejtését. A működő vulkánok, mint védő és biztosító szelepek szerepelnek közeli vidékök felett. A földrengési veszély növekszik, ha a vulkánok bedugvák, ha nincs szabad közlekedésük az átmos phárával. A vulkánok eme védő szerepe, ha valóban létezik, az egyedüli jó, mit e tüzhegyek az emberiségnek nyujtanak.