Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

07 1. Beszukadási földrengések. Ezek származnak egyes területek beszakadásából, midőn t. i. egyes földterületek beesvén nyomást, illetőleg ütést gyakorolnak a lejebb fekvő talajra, azt megrázkódtatják s rengésbe hozzák a beszakadás környékén a területet épen ugy, mint a földfelületre magasabb helyről ledobott bárminemű súlyosabb test. Ezen testtel és súlyával egyenes arányban áll a megrengetett terület is. így például a kövezeten elhaladó könnyű kocsi a kövezet mellett álló házak ablakait nem rázkódtatja meg ugy, mint a nagyon megterhelt szekér; a mozsár lövések sem rengetnek meg oly nagy területet, mint az ágyuk lövései; ha valami pincze szakad be, a megrengetett terület nem oly nagy mintha bányák esnének össze, vagy nagy szikla darabok omlanának le. Annyi pedig bizonyos, hogy a föld belseje nem oly tömött, mint az az első pillanatra látszik, vagy mi gondoljuk, mivel léteznek benne nagyobb kiterjedésű üregek, a rétegek közt hézagok, melyek csak addig daczolhatnak, illetőleg állhatnak ellen a reájuk nehezedő súlynak, mig azt a tartó oszlopok ereje elbirja, de ha ez nem tud a súlynak ellent állni, okvetlenül a beszakadásnak kell bekövetkeznie, a mely aztán a suly nagyságához képest a földet kisebb-nagyobb területen rengésbe hozza. Hogy ez igy van, igen könnyű megértenünk, ha a vizre mint geologiai eszközre egy pillantást vetünk. A viz ugyanis nagy oldó-képességgel bir, ha tehát ő az ő szakadatlan kőrútjában a föld alatt oldható rétegeken keresztül halad, azokból szilárd alkatrészeket magához köt, tovább viszi, vagy ha a körülmények kedvezők a föld felszínén rakja le. Ezt a különböző ásványok kivirágzása és a többnemü ásványvizek eléggé bizonyítják. Ezen módon keletkeznek a föld belsejében hézagok, üregek, melyek mindaddig nagyobbittatnak a viz által, mig a támasztékok ellen állanak a rájok nehezedő földsulynak, ellenkező esetben okvetlenül be kell következnie a beszakadásnak. Képzeljük csak annak a lökésnek hatalmas voltát, melyet több ezer, vagy millió köbméternek hirteleni beomlása okozhat. Ily beszakadások okozhatták 1840-ben afranczia Jura hegység néhány csúcsának hatalmas rázkódásokkal kisért összeomlását; a mit azon eset látszik igazolni, hogy a földrengés után régi helyén előtört a 25 évvel előbb eltűnt forrás; s igy valószínű, hogy annak vize mosta e mészhegyek rétegeit. Alais mellett 1814. szeptemberben 24 órán át ágyúzáshoz hasonló robbanások hallatszának, aztán egy irtózatos roppanás után a föld több mint 80 méternyi szélességben 4 méternyire besülyedt. Wags-