Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

65 hordozák, jajveszékelő családtagok jártak-keltek a romok között testvért, lériet, vagy barátot keresve. Legújabb idöbeu világrészünk déli részét, a Földközi ten­ger mellékét rettegtették meg nagyobb földrengések. 1880. év november 9-kéu, a szomszéd Horvátországban, nevezetesen Zágrábban szenvedtek nagyobb földrengést s a lökések ismétlődése borzadalmas félelem és aggodalomban tar­totta Horvátország lakóit, még a rá következő év első felében is. 1881-ik év április 3-án Chios szigete szenvedett sokat a földrengéstől. Mindjárt az első lökésre Castro városának leg­nagyobb része romokban hevert. A talaj a rengések miatt való­sággal tánczolt, mire egy második következett, mely a borzasztó rombolás munkáját befejezte. A rázkódás egész Chios szigetén érezhető volt, s Kis-Ázsia sziget vidékét is oly erősen érin­tette, hogy Csesme helység és a hadi kikötő fele részben tönkre ment. Chios szigetének lakossága a földrengés után 8521 lakó­val kevesebb lett és pedig 5803 a földrengés következtében halt meg, részint rögtön a házak által összezúzva, részint a kapott sebek miatt, s 2818 ember kivándorolt. Hogy mily kárt tett a földrengés az épületekben, arra nézve elég legyen meg­jegyeznem, hogy Chios szigetén s a Csesme kerületben 100 ezer ember hajlék nélkül maradt. Ezen a mostanáig emiitett földrengéseken kivül, vannak még olyanok, melyek a működő vulkánokkal szoros összekötte­tésben állanak, vagyis jobban mondva, a vulkáni működést megelőzik és bizonyos ideig kisérik. Ezek szintén hatalmas áta­lakítói a földnek s gyászos következményeik nem csekélyebbek; virágzó városokat tönkre tesznek, s a viruló mezőket hamu s lávával befödvén, hasznavehetlenekké teszik. Pompeji majdnem két ezer éves sírjából kiásatott, Herkulanum és Stabiae várják a felszabaditást. Havaiin, Sandwichs csoport egyik szigetén, Kilauea krá­terjában egy tüztó találtatik; kerülete vagy egy óra járásnyi, mélységét nem ismerik, forróságát pedig nem lehet kiállani. A tómedenczébe bizonyos fekete folyadék ide s tova hullámzik, mely, ha felemelkedik lángként világit, mert a mélységből tűz tör elé. Ha két négy-öt méter magas hullám összetalálkozik, azok óriási tüzfolyó hengerek módjára hömpölyögnek tovább s e hevenfolyó tömegek zúgása csodálat és félelemmel tölti el a nézőt. Ha a tó egész felszíne mozgásba jön, akkor minden hul­lám egy fellobogó láng, mely a függélyes falakról hatalmas szik­KATH. GYMN. ÉRTESÍTŐ. 5

Next

/
Thumbnails
Contents