Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

60 feladatát s ez által ismeri meg önmagát. így neveljük a gyermeket a lehető legjobb állapotra. Azon családatya, ki gazdag örökséget hagyott fiaira, nem biztosította jövőjüket, nem vetette meg alapját jövendő jó állapotuknak, ha különben a helyes nevelés útját elhibázta. Bizonyíték erre a köznapi élet jelenségei. A gyermekből igazi embert kell nevelni s akkor nem kell félnünk, hogy czélját téveszti. Már előbb emiitettem, hogy az ember mindenekelőtt öuczél. Mint minden teremtmény, ugy ő is bizonyos czélra van teremtve, arra t, i., hogy emberhez méltó életet éljen s a mennyivel inkább mozdította elő ezen önczélját, annál magasabbra emelkedett, mert nagyságát ez határozza meg. Ezen önezélja készteti őt arra, hogy a természetet meghódítsa, hogy kibéküljöu az emberiséggel, hogy emelkedjék az Istenhez. De önczéljának megvalósítása arra is tanítja, hogy nem csak önmagáért, hanem másokért is van teremtve; ő embertársainak is él, él családjának, él hazájának. S a nevelés másod czélja: az emberi társadalom tevékeny tagját nevelni. Hogy ezen utóbbit csak az első elérése mellett valósithatja meg, fentebb ki volt mutatva. A gyermeket erőssé kell tennünk az élet küzdelmeire; ez pedig csak a helyes nevelés által eszközölhető. A nevelő, ki növendéke ember eszméjét kifejtette, ki igazi embert nevelt, nyugodt önérzettel mondhatja, hogy feladatát megoldotta. Növendéke szabad lett, s erre szüksége is van, de szabadságát arra használja fel, hogy a megkezdett müvet folytassa és bevégezze. Azért jelszava Arany koszorús költőnk szavai: Előtted a küzdés, előtted a pálya A gyáva rettegi, az erős megállja, És tudod az erő micsoda ? — akarat Ez — előbb vagy utóbb, de győzelmet arat. J)i\ Pechány A.