Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

50 más-más tárgy iránt fogékony, másrészt a körülmények néha inkább kedvezők valaminek elsajátítására, mint más alkalomkor, s nem ritkán sajnáljuk, hogy az alkalmat meg nem ragadtuk. Minden igaz, szép és jó elsajátítása elősegíti az embereszme rendeltetésszerű fejlődését, azok sokoldalú elsajátítása ennek teljesebb fejlettségét hozza létre. Iparkodjunk tehát arra, hogy az erényt, az erkölcsöt, nemes érzelmeket, a vallást és az ismereteket minden adott alkalomkor a gyermek szellemébe bevéssük, hogy ezekre mindig tisztán emlékezzék, hogy ezek világító fáklya gyanánt szolgáljanak életén keresztül, hogy ezekre támaszkodva a tökélyesedés helyes útjáról le ne térjen, hogy „felfelé tekinteni, nemes czélokért lelkesedni, neki, áldozni tanuljon." * * * Végre még egyről akarok szólni, mi a nevelésnél mérvadó szerepet játszik, s ez a gyermek természete. A tökélyesedés hajlama az ember szellemében rejlik s ennek fejlődését elősegítenünk kell, de az emberek más-más irányú hajlamokat mutatnak, miért is a nevelés egyrészt az ember természetének ismeretét, másrészt teljes odaadással való munkálkodást kiván. A nevelőnek tanulmányoznia kell a gyermeket, hogy azt nevelhesse, mert „a nevelés törvényei — mint Pestalozzi mondja — az ember természetében rejlenek." S valóban az ember természetének ismerete a helyes nevelés egyik főkelléke, másrészt multa, sed multum. Az emlékező erő gyakorlása főképen emlézés által eszközöltetik. Azonban mint mindenütt, ugy itt is figyelembe veendő a mód és a mérték. Paedagogiailag hibás a) az igen gyors emlézés, mert felületes és tökélyetlen ismeretet nyújt; b) igen sok emlézés, mert a beemlézett anyag megemészthetetlen halmaz marad; c) az értelem nélküli (mechanikai) emlézés, mely csak szavakra tanit, de nem fogalmakra, ennélfogva ismeretet sem nyújt; d) az egyoldalú emlézés, mely a dolgok combinatióját előbb adja elő, mint magukat a dolgokat, Ítéleteket tárgyal, mielőtt a fogalmakat tisztába hozta volna, vagy az itélő tehetséget működteti, midőn még csak az észrevevő tehetségnek kellene működnie; végre e) az igen gyakori emlézés és ismétlés, mert általa a figyelem lankad. Idő szükséges, hogy a a külső birtok belső birtokunkká váljék. Ezen idő szolgál arra, hogy figyelmünket összpontosítsuk. Annál könnyebb a bensősités, annál világosabb emlékezet-kép alakul meg, minél inkább összpontosult a figyelem. Kell ennélfogva, hogy a külbehatás intensitásának a figyelem feszültsége megfeleljen. Ha ezen feszültség a benyomás intensitásának megfelel, akkor a figyelem éles, ellenben tompa.