Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

48 gokról szeretnek beszélni, s azokat oly élénken adják elő, mintha csak most történnének. — Végre az érdek kellemes hangulatot idéz elő, már pedig, hogy a szellemi foglalkozáshoz kellő hangulat is szükséges, kiki tapasztalja. Ha az ember egészséges, ha testi fáradalmait kialussza, friss erővel kezd a munkához, fogékonyabb minden iránt, mig „pleuus venter non studet libenter", mert az emésztés bágyadtságot s ebből kellemetlen hangulatot szokott előidézni. Hasonlóan a dohányzás és az erős szeszes ital neveli a rosz emlékező erőt az által, hogy kábitólag hat az agy idegeire, azokat tulizgatja, az ember nem képes figyelni, nem gondolkodni. Hogyan megy végbe az emlékezés? Arra az „asociatio idearum" szolgál alapul. Minden embernek van régi és van uj birtoka. Midőn valamely tárgyat, pl. valamely fát felismertünk, ezen fának előbb birt képe tudatunkba idéztetik vissza s az uj képpel azonosul. Itt a régi és az uj birtok összeesik, ismeretünk köre ugyanaz marad. Ezen processus reproductionak neveztetik s megerősíti a tudást. A tudás következőleg alakul: a képzet mindenekelőtt mint uj tűnik fel; a figyelem által bensősittetik; apperceptio folytán megismerjük hasonlóságát s akkor mint ismeretes jelentkezik; azután felismerjük az azonosság jeleit (az öntudatban), mi által ismeretünk igazzá lesz; ezen felismerés által a tárgy s a gondolat tudatunkban azonosul; az ismeret igazsága maga után vonja a bizonyosságot, vagyis a gondolati szükség-képeniséget; ezekből pedig meggyőződés lesz. így ismerjük fel az uj tárgyat a régiben. Gyakran azonban az uj birtok, (mely nemcsak szemlélet, hanem gondolat, érzelem stb. lehet) nem esik össze a régivel, hanem azt többé kevésbbé csak érinti, a mennyiben hozzá tartozik, vele rokonságban, ellentétben, hasonlatban stb. áll. Ezenkívül pl. az egyidejűség és az egymásutániság is felkelti a régi birtokot. Ha valamely személy jön szóba, ha a személyt ismertük, mit felőle tudunk, lassan emlékezetünkbe jön; vagy valamely esemény megemlítésének, annak elő és utóeseményeire is fogunk emlékezni. A képzeletek gondolatok stb. bizonyos harmóniában, vagy disharmoniában lehetnek, s ezen összeegyeztetés szintén emlékezetbe hozza az egyeztetett tárgyakat. így pl. az államélet és az irodalom; vagy az élet és a halál stb. Az uj birtok egyrészt feleleveníti a régit, másrészt a tudat körét növeli. Az összeköttetések, illetőleg ellenkezések és hasonlatok kimutatása az emlékező erő gyors működését elő segíti s hűségét biztosítja; neveli az emlékező erőt a hely, az