Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

45 miáltal valamit újra megérzékit, vagyis, a megfelelő idegeket arra inditja, hogy az első, eredeti folyamatot, mely alatt az első benyomást érezzük, ismételjük. Azon lökést, melyet a fül egy ágyúdörgés által kapott, ha a lövésre vissza akarunk emlékezni, habár gyöngébben, mégis vissza kell idéznünk és az egész ideg folyamatot ismét megujitanunk. Ez egyetlen különbség, hogy az emlékezet által keltett folyamat gyengébb, mint az első, a valódi, mindkét esetben azonban ugyanaz."*) Az emlékező erőben a tárgyak képe, de az ezekhez csatolt érzelmek, vágyak stb. öntudatlanul el vannak rejtve, s vagy önkénytelenül, vagy önkényesen (ráeszmélés által) jelennek meg ismét öntudatunk előtt. Már a kis gyermek is bir emlékező erővel, még pedig annál teljesebben emlékszik, minél tökélyetesebben kialakult a tudata. Nem ritkán a felnőtt ember képes gyermekkori élményeire visszaemlékezni, de minél tovább halad a messze múltba, viszont az emlékező erőt emeli, működését elősegíti. Tudjuk, bogy kedves dolgok emlékezete kellemes hangulatot hoz létre s viszont minél nagyobb az érdek, annál erősebb az emlékezet. Saját erőnk, képességünk, szellemi becsünk összehasonlítása más egyénekével, önérzetre vezet. A dicsőség, a szellemi nagyság, a tisztelet érzete emelőleg, mig a gyalázat és a megvetés lesujtólag hat; igy keletkezik az önérzetből az önbecsülés, vagy önmegvetés, szerénység, vagy hiúság és gőg. Ezek alapja szintén az emlékező erő, mely tetteinket eszünkbe juttatja. Az érzelmek törekvésre buzdítanak A törekvés a jövőre vonatkozik; szabadulni akarunk a jelen állapottól, melylyel megelégedve nem vagyunk. Emlékezve a múltra, következtetünk a jövőre s ezen jövővel a jelent átalakítani akarjuk. Ezek együttes hatása szüli az emberi szellem tetterejét. A képzelő erő gyakran lesújtja az ember kedélyét, fekete színekkel festvén a jelent s a jövőt; de az ember képes kedély hangulatát emlékező ereje segélyével megváltoztatni, emlékszik a múltra, mi által szelleme szabaddá lesz s kibontakozván a merő subjectivitás hatalmából, esze a dolgokat tisztán megítélheti. Különös hatása van az emlékező erőnek a barátság és az ellenségeskedés, a gyűlölet s a szeretet keltésére; de ellenkezőleg igen nehéz a feladata, midőn ezek megsemmisítéséről, szakításról vagy engesztelésről van szó. Végre tudjuk, hogy minden ember belsejéből hangzik az erkölcs szava: a lelkiismeret. A lelkiismeretes ember jutalmát az emlékező erő közvetitése által nyeri. Nyugodtságát, lelki örömét, megelégedését nem szüli más, mint tetteire való visszaemlékezés. — A mi az emlékező erő szerepét a közéletben illeti, erről mint ismert dologról bővebben szólni nem akarok. Jó társalgó mindenütt szívesen látott vendég. S ki lehet jó társalgó? Ki sokat tapasztalt, sokat olvasott, de azokat gyorsan reprodukálni, és kellemesen előadni képes. Itt is az emlékező erő az első. *) Güntner: Das Seelenleben der Menschen. stb. Wien. 1861. 31.