Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

37 fészkelni. Természetes, hogy a gyermeknek jó példát kell látnia, jó szokásokat elsajátítania. „Semmi sem nevel jobban — mondja Wagner — mint a derék ember jelenléte: nem kell neki szónokolnia; az ő csendes lénye a nap, mely melegit és világit." Az indulatok a leggondosabb nevelés mellett is előtűnnek. „A mi a félénkségét illeti, az 4—G életévig szokta a gyermekeket jellemezni. Az ily korú gyermek mindentől fél, a mi érzékei elé téved, legyen az ember, állat, vagy élettelen lény. Fél a kutyától, ugy mint a macskától, fél a madártól ugy mint a hernyótól s nincs az a ártatlan bogár vagy légy, melynek megpillantása hasonló érzelmeket ne keltene benne. És e félelem nincsen reá nevelve — miként ezt Meyer B. véli — mert magától fejlődik, daczára a leggondosabb nevelésnek, s közös kiváltságképeu található, kisebb nagyobb fokban minden gyermeknél." (Lechner) Ugy van az a többi indulatoknál is. Az indulatokat csak csillapítani lehet, de ez elég is, mert pl. milyen emberré válik az oly gyermek, ki nem fél, kinek csodálkozását semmi sem kelti föl, ki becsületérzete megsértésén fel nem háborodik ? Az indulatok bizonyos fokig, t. i. addig mig az ész uralma alatt állanak, nem károsak s a nevelés feladata, hogy a gyermeket az ész szavára hallgatni tanitsa. A gyermek nem lesz vakmerő, de gyáva sem, nem rideg, de rajongó sem, nem egykedvű, de minden csekélység bámulatba nem ejti, a becsület vagy jogsértést nem nézi egykedvűen, de haragját mérsékelni tudja, dühbe nem ragadtatik. A kedély nemcsak az érzelmek tárháza, de egyszersmind összes törekvésünk benne birja alapját. E két oknál fogva a kedély a szellemi élet folyamatára nagy befolyást gyakorol. A világ majd örömmel, majd búval látszik nekünk telve, holott mindig csak egyéni hangulatunkat visszük belé. A jó hangulat ugy az elme, mint az akarat működését elősegíti, erős érzelmek, erős vágyak a tetterőt növelik. Eléggé mutatja a mindennapi élet, hogy a szellem minden ténykedése bizonyos hangulatot követel. Gyermekkorban a hangulat többnyire a bánásmódtól függ; hoszszantartó hidegségnek tompulás az eredménye Minél vidámabb, kedélyesebb a gyermek, annál könnyebben óvható a rosztól. Magába vonult komor, mogorva gyermekek többnyire engedetlenek, háládatlanok, roszakarók. A vidámság előmozdítja, a jó hangulat szerzője a foglalkozás. A gyermek mig némileg rendezett gondolatokkal nem bir, unalmat nem ismer; s midőn gondolatköre némileg megalakult, azt arra használja, hogy fog-