Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

27 nézve kellemetlen; honnan származott a kellemetlenség, vajon a kültárgyak benyomása okozta-e, vagy teste szervezetéből származik; ismeretlen előtte. Ő tehát nem bír testének közvetlen tudatával mindaddig, mig uj meg uj benyomások ereje alatt köztük különbséget tenni meg nem tanul. Ezután különbséget kezd tenni a tárgyak szine, alakja, nagysága stb. közt; de másrészt különbséget kezd tenni az érzéki behatások közt is, megkülönbözteti a szót, melyei hall, a tárgytól, melyet lát; megkülönbözteti a tárgyak mozgását, meg a tárgyakat egymástól s viszont érzéseit a tárgyaktól, mi által a tárgyak tudatára emelkedik. Most már tudja, hogy tárgyak léteznek, tehát bir tudattal. A tudat kifejlődését igen elősegíti a nyelv. Akár hogy fejezze ki a szót, bár hogy nevezze a tárgyat, (mert tudjuk, hogy a gyermek gyakran sajátságos elnevezéseket használ), a különböző elnevezés mégis elősegíti a megkülönböztetést. Tovább halad a gyermek fejlődése. Midőn tudata már némileg kifejlett, figyelmét a tárgyakról önmagára viszi. Ez nagy változást idéz elő szellemében, mely változás különösen a gyermek nyelvén vehető észre. A gyermek beszéde tisztán utánzás lévén, önmagáról is csak ugy beszél, a hogy másoktól hallja, t. i. a harmadik személyben. Most már nemcsak a tárgyak képzeletével bir, hanem önképzeletre emelkedik; nemcsak érzi létét, de tudja is, öntudatra jön s kimondja az első ént. Többé nem beszél magáról mint harmadik személyről, hanem mint elsőről, mert tudja, hogy ó az, ki érez, képzel, vágyódik, cselekszik, beszél stb. Ezen, az öntudat első megnyilatkozásáig terjedő kort, az önérzés korának nevezhetjük. Benue a gyermek egymást követő s egymást megsemmisítő kellemes vagy kellemetlen érzések világában él. összes szellemi működése az érzékek, nevezetesen a bel- és a külérzék működése körül forog. Érzéki érzelmek és vágyak, érzéki ismeretek keletkeznek szellemében, szóval mindenütt az érzékiség játsza a szerepet. Anyját hangjáról megismeri, vágyódik utána, sir, ha ez karjairól leteszi, mig jól érzi magát annak karjaiban. Ennek magyarázata csak a gyermek érzékiségében keresendő. Ő felismeri anyját, mert hiszen ez ápolja, gondozza, hogy teste semmi hiányt ne szenvedjen, ez segiti, mire magától nem képes, hogy teste tulnyomóságát ellensúlyozhassa Mint minden élő lénynél, ugy a gyermeknél is először nyilatkozik az életösztön. Minden élőlény védi életét, ragaszkodik hozzá, fél a megsemmisüléstől. Ennélfogva eledel után néz, mely-