Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

24 múlt és főforrása a jövő életnek."*) A jellem az önművelés koronájának tekinthető. Nem kívántatik hozzá nagy, de fejlett ész; kívántatik, hogy az ember a társadalomban neki jutott helyet betöltse, kívántatik, hogy az elvállalt kötelességet lelkiismeretes pontossággal teljesítse, kívántatik, hogy az erkölcsösség és a becsületesség határai közt életpályáját buzgósággal folytassa. A jellemes ember ismerete igaz, izlése nemes, akarata határozott és a jó felé törekvő; ezek alapján szerkeszti elveit, melyek rugói minden cselekedetének. Nem álnok, nem ravasz, hanem őszinte, ítéletén nem változtat, oly Ítéletén, melyet esze igaznak ismer, melyet szive sugalt, s melyet lelkiismerete jóvá hagyott. Minden ember lehet jellemes, ha dolgait lelkiismerete és meggyőződése szerint végzi s másban is tiszteli azt, a mi ő maga, az embert. „A jellemet minden elemében és irányában öszhangzóvá tenni az élet legfőbb czélja, minden többi czél könnyen elérhető, ha a lélek minden tehetségében ki van fejlődve." (Cseh.) Látjuk, hogy a jellemképzés az ember-eszme rendeltetésszerű fejlesztésén alapszik s ennek virágja gyanánt tekinthető. A jellemes ember erős szirt az élet, a sors duló habjai közepette, melyet meg nem ingat az ösztön, nem sodor a vágy, nem ragad a szenvedély. Komoly meggondolásával tanácsadója önönmagának, családjának, kitartó szolgája nemzetének, méltó tagja, áldása az emberiségnek. Az emberi szellem fent vázlatozott emelkedése lépést tart a szellemi tehetségek fejlődésével, ezen fejlődés pedig halad az ember életkorával. „A szellemi tehetségek fejlése a test s annak legfinomabb szervei erősödésével arányosan halad: oly arányosan, mint a gőzgép lóerei száma a kazán és a czilinderek terjedelmével ; s ez alól a törvény alól sem itt, sem amott semminemű mesterséges fogással vagy fortélyai kibúvni nem lehet."**) A szellemi tehetségek rendesen bizonyos életkorban ébrednek s ezt figyelemre kell méltatnunk, mert különben eljárásunk hézagos maradna. Az ifjú máskép gondolkodik s más világnézlettel bir minta férfiú s ez ismét más gondolkodás módot követ, mint az élet harczában megtört öreg. Sok dolog a férfiúnak könnyű, *) Dr. Cseh Ferencz. Az ember szellemi élete. Debreczen, 1873. 423. **) Brassai: Módszer és némi alkalmazása. II. 31.