Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

22 nézzünk be hozzá, midőn oly csendesen gondolatokba merülve ül a szoba padlózatján, mit csinál? Utánozza az imént látotta­kat, majd házat épit, majd sorba állítja katonáit, utánozza egyes emberek beszédjét, boltot nyit, árul és vesz is egymaga. Ha mindennap uj dolgokat ismertetünk vele, uj örömet szerzünk neki, kimerül, elfárad a csupa munka kedvtől; de másrészt vi­dor, élénk, a milyennek lennie is kell, hogy szelleme pangásban ne maradjon. Fokozzuk munkakedvét, mindig uj érdekes dolog­gal lepjük meg s ez által foglalkozását kellemessé tesszük mint­egy füszerezzük, Mert a gyermek játékszereit is csak egyideig kedveli, ujakat lát s ujak után vágyódik. Talán kevesen tudják, hogy ezen ártatlan játékban rejlik a gyermek munkakedvének megszokása, ha azt jó irányban terelni tudjuk. Mindig komo­lyabb dolgokkal foglalkoztatjuk, mindig jobban vezetjük az életbe, hol a gyermeki játék végkép megszűnik. Munkásságának komolyabb tere: az ismeretszerzés tere. Megszoktatjuk egy helyen hosszabb időig nyugodtan ülni, egy dologgal hosszasabban figyelemmel foglalkozni. Mesékkel, ké­pekkel foglalkoztatjuk, melyeknél a gyermek gondolkodni tanul, ismertetünk vele állatokat, számokat, betűket s mindezt játék­képen. Rajzolni, irni hagyjuk s ezekben a mennyire lehet, rend­szerességet követelünk, meghatározzuk a teendők óráját stb. így szokik a gyermek azon munkássághoz, mely nemcsak jövő­jét biztosítja, hü kísérője marad egész életében s melyhez mindig a sors minden csapásai közt folyamodhatik, hanem azon munkássághoz is, mely által képesittetik, hogy az ösz­tönök, a vágyak rohamában ura lehessen önmagának, mert figyelmét azoktól elvonja. Cato Censorius összehasonlítja az ember életét a vassal: A vas — igy szól — elkopik a folytonos használásban, de ha nem használod, megeszi a rozsda. Munká­ban az ember élete is megtörik, de ha nem munkálkodunk, a lomhaság és a restség több kárt okoz, mint a munka." Különö­sen az iskola van hivatva a gyermek munkakedvét fölkelteni, de az iskola önmagában véve kevésre mehet, ha a szülők nem segitik. A szülők főgondja ezentúl, hogy a gyermek kötelessé­gét pontosan teljesítse, miért is utána néznek, kérdezősködnek fiaik magaviselete, szorgalma felől, otthon serkentik, buzdítják, hogy a gyermek kötelességeit mindig elsőnek tekintse. Azért nem is engedik, hogy gyermekük bármily csekélység miatt az iskolából kimaradjon. Az iskolát s annak tényezőit olyanoknak mutatják be gyermekeknek, mint a melyek javát czélozzák, elő-

Next

/
Thumbnails
Contents