Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

22 nézzünk be hozzá, midőn oly csendesen gondolatokba merülve ül a szoba padlózatján, mit csinál? Utánozza az imént látottakat, majd házat épit, majd sorba állítja katonáit, utánozza egyes emberek beszédjét, boltot nyit, árul és vesz is egymaga. Ha mindennap uj dolgokat ismertetünk vele, uj örömet szerzünk neki, kimerül, elfárad a csupa munka kedvtől; de másrészt vidor, élénk, a milyennek lennie is kell, hogy szelleme pangásban ne maradjon. Fokozzuk munkakedvét, mindig uj érdekes dologgal lepjük meg s ez által foglalkozását kellemessé tesszük mintegy füszerezzük, Mert a gyermek játékszereit is csak egyideig kedveli, ujakat lát s ujak után vágyódik. Talán kevesen tudják, hogy ezen ártatlan játékban rejlik a gyermek munkakedvének megszokása, ha azt jó irányban terelni tudjuk. Mindig komolyabb dolgokkal foglalkoztatjuk, mindig jobban vezetjük az életbe, hol a gyermeki játék végkép megszűnik. Munkásságának komolyabb tere: az ismeretszerzés tere. Megszoktatjuk egy helyen hosszabb időig nyugodtan ülni, egy dologgal hosszasabban figyelemmel foglalkozni. Mesékkel, képekkel foglalkoztatjuk, melyeknél a gyermek gondolkodni tanul, ismertetünk vele állatokat, számokat, betűket s mindezt játékképen. Rajzolni, irni hagyjuk s ezekben a mennyire lehet, rendszerességet követelünk, meghatározzuk a teendők óráját stb. így szokik a gyermek azon munkássághoz, mely nemcsak jövőjét biztosítja, hü kísérője marad egész életében s melyhez mindig a sors minden csapásai közt folyamodhatik, hanem azon munkássághoz is, mely által képesittetik, hogy az ösztönök, a vágyak rohamában ura lehessen önmagának, mert figyelmét azoktól elvonja. Cato Censorius összehasonlítja az ember életét a vassal: A vas — igy szól — elkopik a folytonos használásban, de ha nem használod, megeszi a rozsda. Munkában az ember élete is megtörik, de ha nem munkálkodunk, a lomhaság és a restség több kárt okoz, mint a munka." Különösen az iskola van hivatva a gyermek munkakedvét fölkelteni, de az iskola önmagában véve kevésre mehet, ha a szülők nem segitik. A szülők főgondja ezentúl, hogy a gyermek kötelességét pontosan teljesítse, miért is utána néznek, kérdezősködnek fiaik magaviselete, szorgalma felől, otthon serkentik, buzdítják, hogy a gyermek kötelességeit mindig elsőnek tekintse. Azért nem is engedik, hogy gyermekük bármily csekélység miatt az iskolából kimaradjon. Az iskolát s annak tényezőit olyanoknak mutatják be gyermekeknek, mint a melyek javát czélozzák, elő-