Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

16 fogalmakkal bir. Már a régiek mondták: Natura sensibus rati­onen et sermonem adjunxit. Mennyire fontos az érzékek neve­lése, azt Bacon, Basedov, Rousseau s más tekintélyes paedago­gok észrevették s azért nevelésükre nagy súlyt fektettek. Frőbel Diesterweg eszméi után indulja, az érzékek nevelésére külön iskolát az úgynevezett gyermekkertet szervezte, a hol a kis gyermek a látottakat és a hallottakat tisztán megfigyelni ta­nulja, hogy ezen alapon helyesen gondolkodjék, helyesen beszél­jen. Mint mindennél, ugy az érzékek nevelésénél szemmel tar­tandó nemcsak a mód, de a mérték is, mert az érzékek tulin­gerlése eltompulást idézhet elő. —Végre mint mindennél ugy az embernél is többé-kevésbbé a kellemes külsőre kell figyelni. Sok tekiutetben az ember külső megjelenésének első benyomása nagy befolyással bir, miért is ügyelnünk kell a test aesthetikai képzésére is. Hány ember van, ki ifjúkorában elsajátított hibái által, melyektől elszokni nem bir, nevetségessé teszi magát. Különös járását, kezének mozdulatait, fejének tartását stb. néha megcsodáljuk. Mindezek oly hibák, melyeket elkövet a nélkül, hogy maga észre venné, oly hibák, melyek gyermekkori szokása folytán, természetévé lettek. Vagy meg kell akadályoznunk ezek megszokását, vagy ha ezt nem tettük, azoktól el kell szoktat­nunk a növendéket. Az itt emiitettek magukban foglalják mindazt, mire a testi nevelésnél kell ügyelnünk. Áttérek most arra, miről különösen beszélni akarok: a szellem nevelésére. Az ember szellemi élete szellemi tehetségeinek működé­sében nyilvánul. Ezen működés a szellemi tehetségek fejleszté­sét feltételezi, másrészt azok fejlesztését s tökélyesitését előse­gíti. A szellem ennélfogva tehetségei által és tehetségeiben tökélyetesedik. A tökélyetesedés hosszú pályájának végén, az igaznak, a szépnek s a jónak eszméi, mint az elérhető legnagyobb tökély alakjai, vezérlő csillagok gyanánt tündökölnek. Feléjük törekszünk, bár nem vagyunk képesek teljes mértékben azokat elérni. Azok teljes birtoka, nem véges lénynek — végtelennek a tulajdona, azon lény pedig, kiben a tökély legmagasabb foka öszpontosul: az Isten. Az igaznak, a szépnek s a jónak eszméi azon mérvessző, mely szerint az ember a létezők becsét, tökélyét megállapítja.

Next

/
Thumbnails
Contents