Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

10 egy eszmét, a teremtés gondolatának egy-egy gondolatát valósítja meg.*) Ezen eszmék alapját képezik a létezőkneks viszont ezek jelölik ki a létezők helyét a teremtmények sorában, ezek alapítják meg értéküket. A fa azért fa, mert belé van oltva a fa eszméje azon lényeges jegyekkel együtt, melyekre, mint fának szüksége van. A földtől alig látszó kis csemetébe is oltva van a fa eszméje, mert a fa lényeges tulajdonságait már akkor mutatja s ha a körülmények kedvezők, erős fává lesz. De mint ilyen, összehasonlittatván a vele rokon nemüekkel, majd tökéletesebbnek, majd tökéletlenebbnek, czéljának inkább vagy kevésbé megfelelőnek látszik, a szerint, a milyen fokban megvalósította a bele oltott faeszmét. Tgy van ez minden teremtménynél, tehát minden növénynél, minden állatnál, minden embernél. Már a közönséges ember is, ki csak természetes esze alapján ítéli meg a dolgokat, külömbséget tesz a dolgok kisebb, nagyobb tökélye közt, s nem ritkán halljuk az ilyen ítéleteket: ez igazi ibolya, ez igazi galamb stb. Mint ha mondani akarná: ez mind azon tulajdonságokkal bir, melyekkel az ibolyának, a galambnak stb. birnia kell, hiven visszatükrözik eszméjöket. Legtökélyesebbnek mondjuk azon létezőt, mely nemének, illetőleg fajának eszméjét a lehető legmagasabb fokban megvalósította. A csecsemőben is oltva van egy eszme: az ember eszméje. Ezen eszme folytonosan fejlődik, fejlődik pedig a fent vázolt életviszonyok közt. Az ember eszme, mintáz emberi lét alapja, minden embernél, minden időben található, bár az emberek külső megjelenésükre és szellemi fejlettségükre nézve igen külömböznek. Afrika vad embere és Európa civilisált polgára közt feltűnő a különbség, alapjában pedig mindkettő ember, mert lényegét „a tisztán emberiaz ember eszméje képezi. A különbség ezen eszme megvalósításának fokában rejlik. Midőn valamely ember tökélyességét egy más emberével összehasonlítjuk, kiemeljük azon különbséget, melyet a két egyén az emberi eszme megvalósításában mutat. Minden ember képes a belé oltott em*) Ezen elmélet a philosophiában „creatianismus" elnevezés alatt ismert rendszer azon tanán alapszik, hogy az Isten, mielőtt a világot megteremtette, a világ gondolatával birt. Ezen gondolatban foglaltattak mindazon teremtmények eszméi, melyeket létre hozni akart. A teremtett dolgok ezek után nem egyebek, mint megvalósított isteni eszmék, isteni gondolatok. Hasonlók ezek azon eszmékhez, melyet a szobrász alakit magában, hogy valamely kép alakításához foghasson.