Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

35 gati részét kivéve, mely a Vág széles völgyére nyilik, köröskörül lombfákkal borított, magas hegyekkel van körülvéve, melyek nemcsak a hidegebb hőmérséklettől védik meg, hanem klimáját ugy átváltoztatják, hogy az magas északi szélességű klímája fölött áll. A Trencséni fürdő összes fürdőhelyiségei két forrás vizéből tápláltatnak. A régibb forrás az úgynevezett kastélyépületben van s vizével a régibb fürdő helyiségeket táplálja, az ujabb a Sina folyó, mely az uj és legelső fürdő medenczét látja el vízzel. A Trencséni fürdő egyike a legrégebben ismert gyógyvizeinknek, sőt többen azt állítják róla, hogy már a rómaiak idejében is ismeretes volt. Jordán Tamás, morvaországi orvos, a Trencséni fürdőkről megemlékezvén, azoknak keletkezését pásztor mondához köti s a 14. század elejére teszi. Szerinte a fürdők keletkezésüket egy pásztornak köszönik. Ez ugyanis s a barmok egyike — mint a monda tartja — lábfájásban szenvedett. A pásztor észrevette, hogy fájós lábu marhája ösztönszerűleg keresi fel naponkint a melegforrást s benne órahosszant álldogál. Később nagy örömmel tapasztalta, hogy marhájának sebe napról-napra gyógyul s néhány nap alatt beheggedt. A pásztor erre követi marhája példáját s sebes lábát áztatja a meleg forrásban. Az első mintegy véletlen kísérletek sikerülnek, az eredmények mutatják, hogy a víznek gyógyító ereje van. A hír csakhamar elszáll a közel vidékre s ennek betegei felkeresik e forrást s üdülést találnak benne. Igv keletkezett lassankint a Tepliczi források híre. A szenvedő emberiség nagyobb számú tömörülése maga után vonta a nagyobbszerii beruházások megtételét, melyeket birtokosa minden időben, nem kímélve a költséget, a kívánalmak szerint megtett, s most ott áll Magyarország első rangú fürdői közt, busásan fizetve urának a rá fordított gondért s segíti a gyengélkedők ezreit. Dr. Lánganalysise szerint szénsavas meszet és keserföldet, chlornatriumot, kénsavas kalit, nátront meszet, keserföldet, agyagfoldet, kovasavat és szabad szénsavat tartalmaz. Veterna Hola ezen említett vizein kívül vannak még más, említésre méltó forrásai is. Ilyen a Turó patak jobbpartján, a hol völgye, a Szkaliti Roch s a vele szemközt emelkedő OsztriGruní miatt tetemesen öszeszorulván, alpesi völgy jellegét veszi fel, ott van Porubka községtől mintegy egy óra járásnyira egy meredek kősziklában körülbelül 18 négyszögméternyi üreg, melynek folytatásaként egy hatalmas repedés délkelet felé tűnik fel. Ebben fakad egy tiszta vizű forrás, mely a növényzetet rö3*