Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

36 vid idő alatt bekérgesiti. Ilyen a Teplicz melletti a Zsihlavi Vrch és Pod-Ivratoveczi forrás is. A Privaldi, Kunyerádi és Torubai völgyekben vannak időszakos vizek is, melyek közt az utóbbit „Prestupna-Voda

í'-nak hijják, s azt mondják róla, hogy közönségesen junius 24-én és deczember közepén elvész s márczius elején és szeptember közepén megjelenik. Az előbbeniekben, a mint ez egy iskolai programra keretén belül lehetséges, röviden leirtam Veterna-Hola hegyeit, vizeit, a mint azok jelenleg rajta előfordulnak. Megemlítettem a Sztrecsnói szorost, a Jasztrabjei horpadást, a Facskói és Machnácsi hágót, a természeti szépségeiről híres Szulyói völgyet, a különböző édes és savanyuvizü forrásokat, a hévvizeket, a kérgesitő csurgókat s megemlítettem mindezt azért, mivel ez jelenleg mind meg van Veterna-Hola keretében s én néhány szót irok az ő természeti viszonyairól. Leírásom tehát nem kimerítő, csak néhány szó, mert egyrészt a programmok azon tere is, mely az értekezéseknek van szánva, sokkal kimértebb, hogysem benne szabadon kiterjeszkedhessünk, másrészről hosszabb idő, nagyobb tapasztalat s több kutatás kell ahhoz, hogy egy hegység természeti viszonyait kellőleg s kimerítően méltányolhassuk. Én tehát csak leirtam e hegységet ugy, mint azt láttam s a mint róla egyes tudományos munkákban olvastam. Nem marad most egyéb hátra, mint még egy pillantást vetni múltjára s röviden megfelelni az ilyenféle kérdésekre: Vájjon bolygónk alakja kezdettől fogva olyan volt-e, mint jelenleg? Vájjon a hegyek és völgyek, szorosok és hágók, édes és savanyu vizű források, hévvizek és kérgesitő csurgók olyan változatosságban váltották-e fel egymást egykor is, mint jelenleg? S ha nem, milyen volt hát bolygónk hajdan s hogy mehetet át a jelenlegi állapotba, hogy képződtek rajta a hegyek, s a viznek minő szerepe jutott a föld alakja változtatásán? — Hogy ezekre megfelelhessek, szükséges, miszerint érintsem a föld keletkezését és átalakulását geologiai szempontból. A föld létrejöttére nézve a geologusok nincsennek még egy véleményben, mert azon egyes megfigyelésekből, midőn uj bolygók keletkeztek, (a Biela-féle üstökös 1845. év deczemberében ketté oszlott s mint két különböző nagyságú csillag útnak indult) nem lehet általános szabályokat alkotni s annál kevésbbé azt állitani, hogy a világtérben mozgó összes csillag ily módon származott. Reclus nagyon találóan igy ir csillagok keletkezéséről: „Az emberi szellem földgömbünknek s valamennyi más csillag-