Református főgimnázium, Debrecen, 1938

19 Arles városában szállunk meg, a Rhone-folyó egyik ága mellett. E város épúgy, mint Nimes, tele régi római emlékekkel, ma is használható hatalmas arénájuk, amfiteátrumuk ma a bikaviadaloknak a színhelye. Nimes a francia Róma melléknevet méltán viseli. Mindkét város tele múzeumokkal. Minket itt is főképpen a Rhone deltájának, a Camarguenak a mocsarai érdekelnek, ahol ritka vízi- és gázlómadarak élnek védelem alatt, mint pl. kócsagok, flamingók. Itt él még a már másutt kipusztult hód is. Érdekes pásztorélet folyik itt az árterület sós mocsarain s legelőin, amely hasonló a mi Hortobágyunk életéhez. Ézzel befejeződött a Madártani Kongresszus, a szakemberek széjjelmentek a világ minden tájára. Én a Riviérán végig utazom Olaszországba, Nizza, Monaco, Moníecarlo érintésével San Remoba megyek. A Riviéra gyönyörű vidéke, a természeti viszonyok, a pompás nagy városok, kis fürdőhelyek, a nép, a pezsgő rivierai élet mind nagyon is hálás anyag a megiigyelésekre és tanulmányozásra. Monacoban a híres Oceánografiai Múzeumot nézem meg alaposan, amelyet a tudománykedvelő, sokat utazó és kutató monacoi fejedelem létesített. A tenger élete holt és élő anyagban szinte teljesen össze van itt hordva. A gyönyörű akvárium megtekintése maga is élményszámba megy. Majd jön San Reino, ahol én az észak-olaszországi madárvédelem lelkes vezetőjével találkozom. Sok értékes adathoz jutok az ő révén, amelyek az új fasiszta birodalom madár- és természetvédelmét ismertetik meg a valóságban, mert a papíron másképen van. Ugyancsak ezért megyek Genovába is, ahol a Természetrajzi Múzeum igazgatója szintén tájékoztatást ad ez irányban. Maga a múzeum is nagyon érdekes. Még inkább maga a város fekvése, óriási kikötője. Most elhagyom a Riviérát s Milánón keresztül a Garda-> tóhoz utazom. Utam az Apennineken keresztül a Pó-síkság'ra vezet. Intenzív olasz, öntözésen alapuló mező- és kertgazdálkodás. A Garda-tónál felismerem az egykorú fjordot. Legkülönösebb nekem, mint aki az északi fjordokat jól ismerem, hogy itt a víz partján pálmasorok húzódnak. Enyhe az éghajlat. A tó partján Salo mellett felkeresem az itteni régi madárfogó-telepeket a hegytetőkön, ahol manapság a fogott madarak jórészét tudományos kísérlet céljaira, gyűrűzve szabadon bocsátják. Tehát most már tudományos kutatásokat is szolgáló madárfogó állomások is vannak Olaszországban ! A Garda-tó mellől Padovába utazom, amelynek környékén van a híres S7r«-kastély, amelynek körülkerített hatalmas parkja madárvédelmi rezervátum, azaz védett terület. Maga a kastély a velencei dogék egykori nyaralója, csodaszép műemlék, 2*