Református főgimnázium, Debrecen, 1936

42 díszítés és szobor alatt. Csak külsején körülbelül 2300 kisebb-nagyobb márványszobor látható. A templom belseje ridegnek mondható. Csak méreteivel hat. Ablakainak üvegfestményei ellenben gyönyörűek. Ma is a világ legnagyobb ilynemű alkotásai. Nagyon szép még a homlokzati falán lévő bronzkapu, melyet Mária életéből vett reliefek díszítenek. Hogy minden részét lássuk, fölmentünk a tornyába és tetejére is. Ott is minden márvány. Az összes lépcső, a tetőt beborító lemezek egytől-egyig fehér márványból vannak. Fentről, a földtől körülbelül 100 méter távolságból a nagyváros zaja összefolyó zümmögésnek hallik. Onnan még szemléltetőbben mutatkozik az óriási forgalom. A Dóm-téren, — ahonnan Mussolini az ősszel emlékeztes beszédét mondta — van a királyi palota is. A hatalmas gobelineken és Hayezfreskókon kívül semmi más nem volt, ami kiemelkedően szép vagy érdekes lett volna. Az egész palota a legnagyobb pompával van berendezve, hiszen a király milánói látogatásai alkalmával ma is használja. Az összes falak selyembrokát tapétával vannak bevonva. Milánóban a Brera- és Ambrosiana-képtárakat láttuk. Ezekben különösen egy híres festőnek a képei sincsenek túlsúlyban és így nincs rá alkalom, hogy az olasz festőművészet egy nagy alakját is ismertessem. Ezért csak néhány érdekes képről szólok pár szót : A Brera-képtár középpontja Bafael : Mária és József eljegyzése című képe. Mint érdekességet meg kell említenem Mantegna : „Halott Krisztus" című képét. Az első próbálkozás, mikor az embert nem függőleges, hanem vízszintes testhelyzetben, a lábától nézve próbálják ábrázolni. Merev arcok, aránytalanul nagy végtagok jellemzik a képet. Hayez : „II Bacio" című képéhez nem fűződik semmi nevezetesség, de nagyszerű színei és a ruha, különösen a női ruha anyagának kitűnő ábrázolása említést érdemel. Az Ambrosiana metszetgyüjteménye talán az egész világon egyedülálló. A fa-, réz- és acélmetszetek minden fajtáját egy és több színben megtalálhatjuk itt. Ott vannak Leonardo da Vinci karikatúrái is, melyeket — mint ilyeneket — legrégibbnek tart a művészettörténet. A következő és utolsó milánói múzeum a Sforza-kastély. A fegyvergyűjteményben látható a legrégibb típusú puskáktól egészen az abesszin hadjáratban használt modern golyószóróig mindenféle fegyver. Még magyar vonatkozás is van itt, ha nekünk magyaroknak nem is a legkellemesebb formában. Itt van ugyanis annak a háborús plakátnak egy példánya, mely ellenünk, illetve az Osztrák—Magyar-Monarchia ellen szól. Utolsó délutánunkat a világhírű milánói temetőben töltöttük. Olyan síremlékeket láttunk, hogy nagyságuk miatt nálunk utcákra, terekre nyugodtan állíthatnók őket emlékműveknek. És itt is minden márvány. Fehér, fekete, piros és szürke márvány minden árnyalatban. A temetőből hazamenet találkoztunk egy temetési menettel. Elől gyászautón a koporsó, utána koszorús autókon a rengeteg koszorú, azután pedig hosszú autósor kígyózott : a gyászmenet. Ahol a menet elhaladt, mindenki levett kalappal, felemelt jobbkézzel tisztelgett a halott előtt. Széli György, VII. b) o. tanuló. IV. GENOVA. Az olasz Riviéra. Március 24-én az olasz Biviéra felé vettük útunkat. Milánóból elindulva, termékeny földön, vetések és rizsföldek között robogott vonatunk keresztül Olaszország éléskamráján, a Lombardsíkságon, a büszke Genova felé. Két órai utazás után feltűntek a Liguri