Református főgimnázium, Debrecen, 1934
125 lopok, egész csordákban s flamingók, darvak és más exotikus madarak egész falkákban. A komoly tanulmányok után mindkét helyen a tulajdonosok, Lord Liliford és Ezra úr vendégül látták az illusztris nemzetközi társaságot. Július 4-én és 5-én tovább folytak a szakelőadások, az estéket azonban ismét ünnepélyes fogadások töltötték be. így 4-én a Királyi Madárvédelmi Társaság látta vendégül a nemzetközi vendégsereget az Exeter College dísztermében. Július 5-én pedig a kongresszus hivatalos díszvacsorája volt a Christ Church történelmi halljában, ahol az idegeneket az Angol Madártani Egyesület látta vendégül. Július 6-án ismét szakülések, majd délután autóbuszokon kirándulás a délangliai Whipsnade-be, az angol Zoologiai Társaság szabadtéri állatkertjébe. Itt a teljesen szabad környezetben élő állatok tanulmányozása után este 8 órára hazatérés és 9 órakor a kongresszus záróülése, ahol a legközelebbi, 1938-iki kongresszus helyét is elhatároztuk. A választás Párizsra és Rouen-ra esett. A szakülések befejezése után július 7-én háromnapos nagy kirándulásra megyünk Dél-Wáles-be, ahol a Walesi hegyvidék apró, elszórt szigetekben folytatódik a tengerben. Egy napi autóbusz út Wales tengerpartjára, Tenby-be, ez itt Anglia Riviérája. Másnap reggel tovább Pembrocke Dock-ba, ahol a kb. 150 főnyi társaság két pompás hadihajóra, a Windsor •és Wolfhound torpedózúzókra száll fel, amiket az angol tengernagyi hivatal bocsátott a kongresszus tagjainak a rendelkezésére. A nap folyamán három szigetet látogatott meg a nemcsak szakemberekből, de angol érdeklődőkből álló igen előkelő társaság. Az első sziget Skokholm, a másik Skomer ; mindkét helyen igen körülményes a csolnakokon való kihajózás és behajózás. A szigeteken ember nem lakik, csupán az egyiken a tulajdonos, Lockley, aki a legnagyobb előzékenységgel vezette a társaságot. Két madárparadicsom, két madársziget, ahol a sirályok és háromujjú csüllők, továbbá az alkák, lomviák és lundák százezer számra fészkelnek teljesen háborítatlanul, mert a szigetek és madárhegyek menhelyek, amelyek törvényes védelem alatt állnak. A második Skomer-en még két újabb titokzatos madarat is ismerhetnek meg a látogatók, ez a kicsi viharfecske és a nagyobb bukdosó vészmadár, mindkettő csak éjjel jár haza fészkére, amely a tőzegtakaró földalatti üregeiben van elhelyezve. A harmadik kis szigetre, Grassholm-ra nem szállt ki a társaság, mert rövid volt az idő és a kiszállás pedig veszélyes. Ez egy valóságos madárhegy volt, a kis sziget egyik oldala teljesen be van borítva az itt fészkelő szulák ezreitől. Az itt