Református főgimnázium, Debrecen, 1913

11 Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. évi október hó 28-án kelt leiratában azzal vetett véget, hogy főgimnáziumunk részére 300,000 korona építkezési államsegélyt engedélyezett. Ezzel veszi kezdetét tulajdonképpen főgimnáziumunk építésének kilenc évre terjedő története, amelyből az első hét év az előkészítéssel, különösen az építéshez szükséges anyagi feltételek biztosításával telt el. Az egyházkerület az építjkezés ügyének teljes hatalommal való intézésére az egyházkerületi elnökség vezetésével egy 12 tagból álló bizottságot küldött ki, amely a tulaj donképeni építés tartamára viszont egy szűkebb körű végrehajtó bizottság hatáskörébe utalta az ügyek intézését. A bizottság kiküldése óta a püspök személyében Kiss Áron és dr. Erőss Lajos elhunytával kétszer történt változás, minélfogva az építkezés ügyének vezetése teljesen a gróf Degenfeld József főgondnok úr kezében összpontosult. A külön bizottság kiküldése s az ügynek a rendes adminisztratív hatáskörből való elvonása igen szerencsés intézkedésnek bizonyult, mert egyrészt lehetővé vált ezáltal a gyors intézkedés, másrészt a legtöbb kérdésben rendszerint a bizottság ügyvezető elnöke, a főgondnok úr dönlvén, semmi sem akadályozta a szakszerű szempontok és az egységes felfogás érvényesülését. Az egyházkerületi közgyűlés kimondván, hogy állami szakértők közreműködésével kívánja az épület tervét elkészíttetni, kérelmünkre dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos úr az iskolaépítésben jó nevű három építészt ajánlott, akik közül mi Pecz Samu műegyetemi tanárt választottuk. Választásunk helyességét a fényes eredmény teljes mértékben igazolta, ő készítette a tervet és a költségvetést; az országos levéltár építése miatt azonban az építés vezetését nem vállalhatván, az ő ajánlatára ezzel Nagy Károly építész és műegyetemi adjunktus bizatott meg, aki, mint Pecznek tanítványa, egészen az ő szellemében és az ő nevéhez méltóan folytatta és fejezte be mestere művét. Az első feladat az építés progrrammjának összeállítása, vagyis a szükséges helyiségeknek cél és méret szerinti megjelölése volt, amit a tanári-kar alapos tanulmánnyal és nagy körültekintéssel teljesített. A második fontos kérdés a telek megválasztása és meg-