Református főgimnázium, Debrecen, 1913

ÍJ náziumi és a tanítóképző intézeti internátus is. Ennek a közösségnek kétségtelenül meg volt a maga erkölcsi haszna. A különböző szakok tanárainak együtt működése, sokszor közössége és a különböző intézetek ifjúságának együttélése erős hagyományos iskolai szellemet teremtett. Az ifjú lelkére, aki mint elemi iskolai, vagy mint gimnáziumi tanuló került be a kollégiumba és mint tudományosan képzett kész ember hagyta el az alma matert, ez a szellem eltörölhetetlenül rányomta a maga bélyegét és a meglett férfit erős és áldozatra késztető kötelékkel fűzte az iskolához, A tanítás- és nevelésügy újabbkori fejlődése azonban, amely az 1883. évi XXX. t.-c. megalkotása óta különösen a középiskola életében vett nagy lendületet, olyan igényeket támasztott, amelyeket a kollégiumi nevelés keretében már nehezen, vagy épen nem lehetett kielégíteni. A kollégiumot alkotó intézetek és intézmények a közös épületben nem tudlak úgy elhelyezkedni, amint azt mindinkább különváló érdekeik és szükségleteik megkívánták volna. Emellett az iskolaépítésben és berendezésben még 30—40 évvel ezelőtt is az egészségtani és paedagógiai szempontok nagyon kezdetleges módon érvényesültek. De különösen súlyossá tette a helyzetet az, hogy kollégiumunk hatalmas épülete terjedelemben annyira elégtelenné vált az újabb fejlődéssel szemben, hogy amikor az akadémiai internátus és a gimnázium új épületbe költözött és a felszabadult helyiségeken a bentmaradt tanszakok és hivatalok megosztoztak, mindegyik tanszak keveselte a neki jutott helyiségeket. A főiskolának a kor színvonalára emelése tárgyában 1899-ben indult meg az a mozgalom, amely a gimnáziumot illetőleg végeredményében a külön épiilet létesítésére vezetett. Az egyházkerület először egy egységes főiskolai internátus építésével és a kollégium épületének tisztán tanügyi célokra való átalakításával tett kísérletet. E szerint a terv szerint főgimnáziumunk is az átalakított épületben maradt volna. A terv megvalósítására azonban államsegélyt nem lehetett kieszközölni, mert a kormány sem az internátus, sem a tanítóképző-intézet címén nem volt hajlandó építési államsegélyt adni s emellett az átalakítás tervét sem találta célszerűnek. Négy évig folyt az idevonatkozó tervezgetés és tárgyalás, melynek Berzeviczy