Református főgimnázium, Debrecen, 1913

6 azt a szellemi erőt, amelyet a magyar nemzeti államra nézve református iskoláink képviselnek s midőn az iskoláknak segítő jobbot nyújt, hogy a kor fejlődő kulturális szükségleteivel lépést tarthassanak, csak a magyai állam pilléreit erősíti s ez államban a magyar faj kulturális hegemóniáját biztosítja. Mert a református iskolánál a magyar nemzeti szellemnek hívebb ápolója s a magyar nemzeti államnak biztosabb támasza sohasem volt. Sőt a ma általánossá vált nemzeti nevelés eszméje is éppen a régi kálvinista iskola nemzeties irányzatában találja gyökerét. Azokban a nehéz időkben, midőn a hazai protestáns egyháznak létért vívott küzdelmei s nemzetünknek alkotmányos szabadságáért folyt harcai a legbensőbb egységbe forrottak össze, sőt később a XVIII. és XIX. században is, midőn a többi felekezetek iskoláiban az idegen hatalom parancsszava elnémította a nemzeti szellemet : a magyar nemzeti genius nem egyszer vonta meg magát a protestáns autonomia védő szárnyai -alatt s a református kollégiumok tanári kathedrái lettek oltáraivá. E századok folyamán sok gyöngesége, sok fogyatkozása lehetett a református iskolának, de egy nem fogyatkozott meg benne sohasem : a magyar nemzeti szellem. Tiszántúli református egyházkerületünknek a magyar nevelés történetében örök dicsősége marad, hogy 100 és néhány évvel ezelőtt ú. n. álmosdi tantervében először adott kifejezést annak, hogy külföldi tantervi mintákkal szemben nekünk saját szükségleteinknek megfelelő nemzeti tantervre van szükségünk, hacsak nemzeti szellemünkön erőt venni nem akarunk — nisi genio nationis vim facere velimus. Úgy, hogy az, midőn nagy regényírónk „Mégis mozog a föld" című regényében nemzetünk legtitkosabb aspirációinak krónikáját is debreceni diákokkal vezetteti, midőn a nemzeti újjászületésünket s e haza földjét is velők mozdíttatja meg, nem pusztán üres költői fantázia, hanem a debreceni kollégiumnak s a református iskola szellemének glorificatioja. A református iskola — épp úgy, mint maga a reformáció is, — a nemzeti élet talajából sarjadván ki, ereibe csak a nemzeti élet tápláló nedvét szívhatta föl. Gyökereit a magyar nép — a legerősebb államfentartó elem — rétegeibe bocsátván le (mert hisz e gimnázium növendékei legnagyobb számmal ma is a kisbirtokos földmívelő nép fiaiból kerülnek ki), e televényföldben