Református főgimnázium, Debrecen, 1911

8 berekesztő eme szavai : „Meglátja egész Európa, hogy a király és nemzet egyetért abban, hogy a régi alkotmányukat utolsó csepp vérükig megvédelmezik" — mutatja az a körülmény, hogy amint Napoleon leveretése után nem volt szüksége nagyobb számú újoncra és nagyobb mennyiségű pénzre, tíz esztendeig sem hívta össze az országgyűlést. Az absolutistikus törekvésekkel kapcsolatban hol nyiltan, hol burkoltan, de mindig megjelent egyszersmind Magyarország germanizálásának a gondolata. Ez még súlyosabbá tette az uralkodó ház részéről a demokratikus törekvésekkel szemben támasztott nehézségeket. Az angolok küzdöttek, nag}> forradalmakat vívtak az absolutizmusra törekvő királyság ellen, mely a polgári szabadságol korlátozta ugyan, de a nemzetet minden körülmények közt meghagyta angol nemzetnek. A francia nemzet rettenetes harcot indított az ellen a rendszer ellen, mely irtózatosan elfajult ugyan, melynek éppen elfajulása volt a baja, de amely rendszer naggyá tette és régebben tényleg boldogította az országot, anélkül, hogy a nemzeti mivoltot legkevésbé is háborgatta volna. Nem háborgatta, sőt inkább erősbbítette, öntudatosabbá tette. Nálunk ellenben a központi hatalom törekvése nemcsak az alkotmányos szabadságot, hanem a magyar nemzeti mivoltot is megtámadta. Nem csuda tehát, ha a reformmozgalomnak több kortársa heves és nagy arányú forradalmat várt Magyarországra. A reformmozgalom harmadik nagy akadálya volt Metternich politikai rendszere. Bármennyire fáztak is az európai fejedelmek a forradalmi szellemtől, a szent szövetség rendszere a népeknek tett alkotmányos Ígéretek után kemény próba elé állította őket. Metternich volt a szent szövetség lelke és irányadója, így abban a szent szövetségben Ausztria volt a vezérlő hatalom. Metternich tehát Ausztriának és a vele összekötött Magyarországnak nyugalmával akarta a szent szövetség helyes célját, üdvös eljárását Európa hatalmainak bizonyítgatni. A különben gyenge Ausztria tekintélyét a külső hatalmak előtt Ausztria és Magyarország zavartalan belső nyugalmának a mutogatásával akarta fenntartani. Nem csak azért akadályozta a magyar reform törekvéseket, mert az önkényes uralom megvalósítása s a germanizáló szándék úgy kívánta, hanem azért is, mert irtózott attól, hogy rendszerének belső hazugsága nyil-