Református főgimnázium, Debrecen, 1911

I. A magyar március 15. Irta és felolvasta dr. Szabó Márton tanár a március 15-iki iskolai ünnepen. Azok a demokratikus mozgalmak, amelyek koronkint feltűntek Magyarországon s az ország népuralmi fejlődésének olykor-olykor hatalmas lökést adtak, vagy leverve, az alsóbb néposztálynak még szorosabb bilincsekbe verését eredményezték, nem állanak elszigelten az egyetemes történelemben. Mikor az első parasztlázadás a huszita háborúkkal kapcsolatban a XV. század közepén az erdélyi vidéket feldúlta, egész Európában járványszerűleg vonult végig a nagy társadalmi forradalmi mozgalom. Franciaországot a jacquerienek nevezett jobbágylázadás, Angliát pedig a lollhardok küzdelme tartotta izgalomban. Mikor pedig 1514-ben a legnagyobb a ányú népmozgalom a parasztlázadás lángba borította hazánkat, a szomszéd Németországnak, melynek Magyarországra gyakorolt hatása mindig a legközvetlenebb volt, — valamennyi államát a jobbágyok és lovagok, a nép és főpapság szinte birokra menő harca emésztette. A mult század első fele meg, — amelynek magyarországi mozzanatait megünnepelni gyültünk össze, —éppen a forradalmaknak az ideje. Magyarország tehát sohasem volt demokratikus mozgalmaknak kiinduló pontja, e tekintetben is mindig az európai hatásokat vette át, ámde rendesen azoknak a túlzasai nélkül. Már maga ez a jelenség is arra utal, hogy a magyarországi mozgalmakat az európai egyetemes történelembe illesz?zük belé és összehasonlítsuk más országok hasonló természetű eseményeivel. A magyar demokratikus törekvések sohasem forradalmi célzattal indultak meg. Az első nagyobb szabású kitörés vezetői az északi erdélyi vidéken 1437-ben lefolyt 1*