Református főgimnázium, Debrecen, 1911

11 ságról szóló mindennemű tudósításra is. A második pont megvalósításáról intézkedik a III. t.-c., mely a minisztérium tagjainak számát kilencben állapítja n eg. A harmadik pont, mely évenkénti országgyűlést kíván az ország fővárosában Budapesten, az alkotmány sértetlensége és épségben tartása szempontjából egyik legfontosabb előterjesztés. Ez értelemben törvénybe iktatja a IV. t.-cikk s a képviselői megbízást három évre szabja, egyszersmind megalkotta a még ma is érvényben levő választójogi törvényt, amelyet az 1874-iki országgyűlés, úgy, ahogy, megfejelt ugyan, de alapelveiben nem változtatott. Az új demokratikus szervezkedésnek egyik leglényegesebb mozzanata, ami körül megfordult az egész reform-korszak nagyszerű mozgalma : a negyedik, hatodik és hetedik pont, azaz úgy polgári, mint vallási tekintetben a törvény előtt való egyenlőség kimondása, a közös teherviselés elrendelése s az úrbéri terhek megszüntetése. E kérdésekkel foglalkozik egyrészt a XX. t.-c., mely egyes vallásfelekezetek egyenjogosúságát biztosítja s a magyar nemzeti szellem és műveltség fentartása érdekében oly sokat szenvedett és áldozott protestáns felekezetek felsegélését is elrendeli; másrészt IX. t.-c., mely az úrbéri terheket eltörli és a VIII. t.-c., mely az általános teherviselést 1848 november 8. napjától elrendeli. Az ötödik pont a nemzeti őrség felállításáról gondoskodik, a tizedik pont pedig a fegyveres erőnek az alkotmányra, az ország törvényeinek védelmezésére való megesküvését kívánja. A törvény lapjain a XXII. t.-c. alá foglalva találjuk e kívánságokat. A nyolcadik pont az esküdtszékekről szól. Felelet volt rá a XVIII. t.-c. második része. A kilencedik pontot a nemzeti bank felállítását a XIV. t.-c. rendeli el, a tizenegyedik pont, a politikai foglyok szabadon bocsátása pedig önként következett az előbb említett törvénycikkek, főleg a XVIII. cikk végrehajtásából. S végül a tizenkettedik pont kívánságát, a magyar nemzet régi vágyát, a két magyar haza tökéletes egyesítését megvalósítja a VII. t.-c. A 12. pontnak vezérlő elve, a szabadság, egyenlőség eszméje pedig ott látható az egyes törvénycikkek homlokzatán, paragrafus alá nem szedve, hanem a törvény betűje felé helyezve, mint annak szelleme. S a nemzet vezérlő férfiai a törvény betűi fölé helyezett emez eszméket valósággal át is vitték minden társadalmi rétegnek a közéletébe. S a törvényben letett kincset,