Református főgimnázium, Debrecen, 1911

10 emlegetheti a magyar nemzet vér nélküli forradalmát ! Monk dicsősége, hogy véri nem ontott, csak egy trón betöltésének a kérdésénél jelentkezett ; a magyar ifjúság az ország egész életét átalakító nagy mozgalom közben vívhatta ki a vérnélküli dicsőséget. Az a szinte három évtizedre terjedő gondos és nagyarányú munkásság, mely úgyszólván általános szükséggé tette a demokratikus elveket, előkészílette március 15-ének fényes sikerét. Az út természetes, az alkotmánynak megfelelő. A mozgalom végső és legszebb mozzanata, március 15-ike kivívta a sajtószabadságot, féremagyarázhatatlanul megmutatta, menynyire áthatotta a közvéleményt a reform-törekvés s fényes tanúságot tett a magyar nemzet politikai érettségéről, igazi alkotmányos szelleméről. íme maga Kossuth Lajos tartott az ilyen jelenetektől, hogy esetleg befolyásolják majd az országgyűlés működését s talán veszélyeztetik annak függetlenségét. Azonban az ifjúság március 15-iki mozgalma az országgyűlés székhelyétől, Pozsonytól, távol Pesten történt, ami kizárta még a lehetőségét is annak, hogy mint pl. a párisi nép annak idején a konventre, az országgyűlésre nyomást gyakoroljanak. És távol volt e március 15-iki esemény az uralkodótól is. így később, mikor az uralkodó és környezete megkezdte a támadást a demokratikusan újjászervezett ország ellen, nem hivatkozhatott forradalmi mozgalomra, hogy annak hatása alatt kényszerűségtől fogadta el az új demokratikus irányú törekvéseket, sem arra, hogy az országgyűlés utcai mozgalom nyomására hozta azokat. Mennyire átértette és átérezte a nemzet a reformeszméket s mennyire köztulajdonná lettek már az új demokratikus berendezkedés elvei s mennyire megérett az egész ország a nagy szabad átalakulásra, mutatja az a körülmény, hogy a hirtelen formába öntött „kávéházi munkát" — ahogy a márciusi 12 pontot itt-ott nevezték —, bár nem államférfiúi mű volt, az utolsó rendi országgyűlés egészben és részleteiben elfogadta, sőt csaknem szórói-szóra vitte át a törvénybe ! Az 1848-ik évi törvémyeket megalkotó országgyűlés, melyet Kossuth Lajos lángelméje, Széchenyi István mély államférfiúi belátása, Deák Ferenc bölcsesége, Szalay László és mások hatalmas jogi képzettsége vezetett. Az első pontot, a cenzúra eltörlését s a sajtószabadságot megvalósítja a XVIII. t.-c., kiterjesztve azt az országgyű'ésről és más minden közható-