Református főgimnázium, Debrecen, 1909

28 megvalósítása végzetes, esetleg megsemmisítő küzdelembe ne sodorja a megfogyatkozott és elgyengült népet a nemzeti élet akármelyik tényezőjével. Fázott attól a gondolattól, hogy örökké csak a mult dicsőségének emlegetéséből éljünk, de épen úgy fázott attól is, hogy a tradícióban rejlő szellem összeütközésbe hozza a nemzetet az állami szervezet akármelyik erő faktorával. Ez a félelem, ez az aggodalom magyarázza meg azt az ingerült támadást, amelyet Kossuth Lajos ellen intézett. Nem a Themistokles- és Aristides-féle harc volt e küzdelem lényege. Themistokles és Aristides a felett vitatkoztak, hogy a biztosan bekövetkező ellenséges támadást miképen lehet majd visszaverni a bajt, előre tudott bajt meggyőzni. Széchenyi arra törekedett, hogy e küzdelemnek elejét vegye, hogy a bajt megjelenése előtt elhárítsa. Nagy és rendkívül tanulságos küzdelmet vívtak a miként kérdésében, a reformok megvalósításának módját illetőleg is, de itt már el-el hagyta Széchenyit mindenkor erős logikája. E harc közben úrrá lett Széchenyi lelkén az aggodalom, s ez gyöngítette számító eljárásának erejét, ingadozóvá tette következtetéseit. De ahol a logika elhagyta, tovább vezette próféciája. Egyéniségének ez egyik csodálatos erős vonása. A Kelet Népe látnoki sejtelmekkel írt munka. A szabadságharc ínég meg sem indul, már maga előtt látja a szörnyű véget, s egy roppant fáradsággal alkotott, szerető gonddal ápolt eredménynek megsemmisülését. Egyfelől sejtése olyan erőssé válik, másfelől hazaszeretete lelkének annyira uralkodó vonása marad, hogy e két nagy érzés egymással ellentétbe kerülve, megbontja lelkének egyensúlyát. De e hatalmas, a divinatióra mintegy megtisztult lélek próféciája előtt most már mintegy részleteiben is megnyílik a jövő képe : megjelöli Deák Ferenc hivatását, hogy a radikalizmus által szükségképen előidézendő válság örvényéből a nemzetet kiragadja. Az államtudománynak és politikának legnagyobb mesterei a régi rómaiak, a nagy szellemeket vates-eknek nevezték, olyanoknak, akik az istenség ihletése következtében a jövőbe tudnak bepillantani. Széchenyi csodálatos sejtéssel jelölte meg kortársainak az elkövetkezendő eseményeket. Kortársainak a szomorú jövőt nyilvánította ki. Mi, eszméinek és törekvéseinek örökösei, bízunk e hatalmas szellem próféciájának erejében, hogy mi előttünk a szebb jövő fátyolát lebbentette föl : Magyaroszág nem volt, hanem lesz,