Református főgimnázium, Debrecen, 1909

24 Hitelben és a Világban. A gazdasági fejlődéssel kapcsolatban tehát a társadalom összeforrasztásában, egyetemes közszellem és közérdek nevelésében látja a további haladás tápláló erejét. „Nekünk magya­roknak — írja egyik művében — rémítő hátramaradásaink közt régibb nemzetek tapasztalatait felkincselve. organikus, egybefüggő, az egész hazát egyiránt érdeklő eljárásra van szükségünk. Minden, ami egyes osztályok vagy egyesek érdekeit ápolja, vagy a hon csak bizonyos tájainak kedvez, egyenesen bántalom az egészre, minthogy felvirágzás tekintetében nem megyékről, egyes hatóságok­ról, dunai vagy tiszai kerületekről, vagy egymástól elszigetelt kasz­tokról van és lehet többé szó, hanem az egyetemes hazának ügye forog kerdésben . . . házsártos, egymást üldöző népből, mely erejét kölcsönös zsibbasztásra fecsérli . . . elvégre egy családdá akarunk . . . összeforrni, mert csak így válhat erőnk eldöntő súllyá . . . erre pedig — úgymond tovább •— elkerülhetetlen szükség van, mert egyedül erő szolgálhat nemzeti boldogság valódi alapjáúl ..." Főcélja tehát a nemzet, közelebbről a magyarság megerősí­tése, amit a társadalom összeforrasztása, erős gazdasági tevékeny­ség kifejlesztése s végűi szellemi tekintetben az európai nagy kulturális áramlatba való bevonása útján gondol elérhetőnek. Az újkori történelemben különösen Franciaország, melyet Sully és Colbert tevékenysége emelt nagyhatalommá, a jelenben pedig Angolország példája lebegett előtte. Különösen Angolország fejlő­dése és hatása ragadta meg, amely ország véres háborúk és brutális pusztítás nélkül csupán ipari és kereskedelmi tevékenységével job­ban megadóztatja az emberiséget, mint egykor Róma. Nemzeti életünk függetlenítését elsősorban abban látta, hogy miután a kultu­rális fejlődés eredményeit elsajátítottuk, az ő kifejezése szerint az idegen tapasztalatokat felkincseltük, — a nemzet életében elő­fordulható bármely feladat, akár anyagi, akár szellemi kulturális kérdés megoldásánál nem szorulunk majd idegen segítségre. . Még a mai viszonyok közt sem lehet eléggé hangsúlyozni e gondolatot; abban az időben pedig, amikor csak néhány foglalkozási ág, különösen a jogászkodás élt a köztudatban, s pl. bányászati főiskolánk tanuló serege túlnyomóan más nemzetek fiaiból került ki, egészen idegenül hangzott. A magyar gazdasági fejlődés irányát Kelet, közelebbről a Balkán államok felé igyekszik fordítani; erre kíván útat nyitni mikor lankadatlanúl fáradozik az aldunai-út ki­építésén, s a hatalmas folyam ezen szakaszának hajózhatóvá téte-

Next

/
Thumbnails
Contents