Református főgimnázium, Debrecen, 1909
24 Hitelben és a Világban. A gazdasági fejlődéssel kapcsolatban tehát a társadalom összeforrasztásában, egyetemes közszellem és közérdek nevelésében látja a további haladás tápláló erejét. „Nekünk magyaroknak — írja egyik művében — rémítő hátramaradásaink közt régibb nemzetek tapasztalatait felkincselve. organikus, egybefüggő, az egész hazát egyiránt érdeklő eljárásra van szükségünk. Minden, ami egyes osztályok vagy egyesek érdekeit ápolja, vagy a hon csak bizonyos tájainak kedvez, egyenesen bántalom az egészre, minthogy felvirágzás tekintetében nem megyékről, egyes hatóságokról, dunai vagy tiszai kerületekről, vagy egymástól elszigetelt kasztokról van és lehet többé szó, hanem az egyetemes hazának ügye forog kerdésben . . . házsártos, egymást üldöző népből, mely erejét kölcsönös zsibbasztásra fecsérli . . . elvégre egy családdá akarunk . . . összeforrni, mert csak így válhat erőnk eldöntő súllyá . . . erre pedig — úgymond tovább •— elkerülhetetlen szükség van, mert egyedül erő szolgálhat nemzeti boldogság valódi alapjáúl ..." Főcélja tehát a nemzet, közelebbről a magyarság megerősítése, amit a társadalom összeforrasztása, erős gazdasági tevékenység kifejlesztése s végűi szellemi tekintetben az európai nagy kulturális áramlatba való bevonása útján gondol elérhetőnek. Az újkori történelemben különösen Franciaország, melyet Sully és Colbert tevékenysége emelt nagyhatalommá, a jelenben pedig Angolország példája lebegett előtte. Különösen Angolország fejlődése és hatása ragadta meg, amely ország véres háborúk és brutális pusztítás nélkül csupán ipari és kereskedelmi tevékenységével jobban megadóztatja az emberiséget, mint egykor Róma. Nemzeti életünk függetlenítését elsősorban abban látta, hogy miután a kulturális fejlődés eredményeit elsajátítottuk, az ő kifejezése szerint az idegen tapasztalatokat felkincseltük, — a nemzet életében előfordulható bármely feladat, akár anyagi, akár szellemi kulturális kérdés megoldásánál nem szorulunk majd idegen segítségre. . Még a mai viszonyok közt sem lehet eléggé hangsúlyozni e gondolatot; abban az időben pedig, amikor csak néhány foglalkozási ág, különösen a jogászkodás élt a köztudatban, s pl. bányászati főiskolánk tanuló serege túlnyomóan más nemzetek fiaiból került ki, egészen idegenül hangzott. A magyar gazdasági fejlődés irányát Kelet, közelebbről a Balkán államok felé igyekszik fordítani; erre kíván útat nyitni mikor lankadatlanúl fáradozik az aldunai-út kiépítésén, s a hatalmas folyam ezen szakaszának hajózhatóvá téte-