Református főgimnázium, Debrecen, 1908

sebességgel mozgó, végtelen kis térfogatú részecskékkel van telve, melyek képesek az anyagi testeken áthatolni. Ezen részecskék a test felületéhez érve részint visszapattannak, részint áthatolnak a test molekulái között. A test ennek következtében minden oldalról egyenlő nyomás alatt áll. Ha a test közelébe egy másik test kerül, akkor e két test között levő térben kisebb lesz a részecskék száma, mert e két test egymással szemben ernyőként működik. Ez által kisebb lesz a két test felületének egymás felé néző részén a nyomás, ami a két testnek egymáshoz való közeledését eredményezi. Minthogy e részecskék a test mulekulái között lévő térbe is behatolnak, azért a vonzó erő nem a testek felületével, hanem azok tömegével arányos. E részecskéket Camerer az éteratomokkal azonosítja. A vonzó erő éppen úgy, mint a rezgő mozgás energiája, fordítva arányos a távolság négyzetével. A vonzó erőre ép úgy igazolható e tétel, mint ahogy azt a rezgő mozgásnál szokták bizonyítani. A tömegvonzás miatt az anyagi testek mind nagyobb és nagyobb tömegekben halmozódnának össze, ha azt a sugárnyomás meg nem akadályozná. A sugárnyomásnak az égi jelenségeknél való nagy fontosságát Arrhenius mutatta ki. Ha fény- vagy hősugarak érik a test felületét, akkor azok részben vagy egészen visszaverődnek s eközben nyomást gyakorolnak a felületre. Ezt a nyomást sugárnyomásnak nevezik. E nyomás a nap felületén egy fekete test felületére merőlegesen négyzetcentiméterenkint 2"75 mg. Egy gömbalakú testre ható nehézségi erő arányos a gömb sugarának a köbével, mert a vonzó erő arányos a tömeggel s így arányos a térfogattal. A fénysugárnyomás Lebedeff szerint arányos a test felületével s így gömbalakú testnél arányos a gömb sugarának négyzetével. A test térfogatának a kisebbedésével e szerint sokkal nagyobb mértékben csökken a nehézségi erő, mint a sugárnyomás s így egy bizonyos térfogat mellett e kettőnek egyenlőnek kell lennie. Arrhenius számítása szerint a nap közelében egy olyan vízsürűségű gömböcskénél fogja a sugárnyomás a nap vonzását ellensúlyozni, melynek átmérője 0'0015 mm. s amely a ráeső sugarakat teljesen visszaveri. Ha a gömböcske átmérője ennél kisebb, akkor a sugárnyomás legyőzi a vonzást s így a nap a gömböcskét eltaszítja. A sugárnyomás Schwarzschild számítása szerint akkor a legnagyobb, ha a gömböcske átmérője 000016 mm. Ekkor a sugányomás négyszer nagyobb a vonzásnál. Ennél kisebb átmérő esetében a fényelhajlás miatt a sugárnyomás kisebbedik.