Református főgimnázium, Debrecen, 1908

18 A napból sugárnyomás által kilövell nappor nagy mennyiségű negatív elektromosságot szállít el a napból a hozzátapadt elektronokkal. A nap ily módon pozitív elektromosságú lesz s ennek megfelelően a bolygókban a negatív elektromosság jut túlsúlyra. A nap pozitív elektromossága nem nő minden határon túl, mert ennek vonzó hatása következtében az elektronok kisugárzása bizonyos határt túl nem léphet. A napfoltokból történik a nappornak a legnagyobb mértékű kilövelése, ami érthetővé teszi a földmágnességnek és a sarki fénynek a napfoltoktól függő időszakos változásait. A napporral hozzánk érkező elektronokon kívül a nap ultraviola sugarainak is nagy szerepe van a felső légrétegek ionizációjában. A levegő szabad iónjai pedig a csapadékképződést segítik elő s így döntő béfolyással birnak az éghajlati viszonyokra is. A pozitív atomok az általuk lekötött elektronokkal ép oly • rendszert alkotnak kicsiben, mint a pozitív töltésű nap negatív töltésű bolygóival nagyban. A molekulák atomjait a tőlük elválasztható valencia-elektronok kötik össze Stark J. szerint. Ezen elválasztható elektronok számától függ az atom vegyértéke; ezért nevezhetők ezen elektronok valencia-elektronoknak. Az atomoknak a molekulákban ezen valencia-elektronok által való elrendezése szabja meg a kristályoknak az alakját. A szilárd és a cseppfolyós testek folytonos színképét a valencia-elektronok rezgése hozza létre. A gázok jellemző színes csíkjait az atom pozitív gyűrűjén belől levő elektronok rezgése létesíti, amely elektronok csak akkor válnak ki, mikor az atom belső egyensúlyának felbomlása következtében széthasad. Ez tudvalevőleg a radioaktív testeknél fordul elő Az elektron-elmélet az anyag szerkezetére vonatkozó felfogásunkat is megváltoztatta. A radioaktív testek felfedezése megdöntötte az elemek állandóságába vetett hitet. Az anyagát alakulásra már eddig is sok példával találkoztak. Nagyon valószínű, hogy az összes elemek közös eredetre vezethetők vissza. Közelfekvő most már az a gondolat, hegy a pozitív atomokat is az elektronok bizonyos rendszerének tekintsük. Ha az anyag szerkezetét sikerülni fog elektronok rendszerére visszavezetni, akkor az egész világmindenséget egy anyagból állónak fogjuk tekinteni. Ez az anyag az éter s az egyes anyagi testek az éternek kölönböző alakulatai.