Református főgimnázium, Debrecen, 1908

14 hosszúságú éterhullámok indulnak ki, amelyek azonban nem folytonosak, mert az elektronoknak egymásra következő ütközései okozzák. Ezek a Röntgen által felfedezett híres íc-sugarak, melyek a legtöbb átlátszatlan testen keresztülhatolnak. E sugarak láthatatlanok, de a hatásuk alatt zöldes színben élénken fluoreszkáló báriumplatincianür ernyő segítségével, vagy pedig a fényképlemezre való hatásuk útján tudomást szerezhetünk róluk. Ionizációt létesíthetnek a katód-sugarakon kivül a Röntgensugarak, az ultraviola sugarak és a radioaktív anyagok sugárzásai. Ultraviola sugarak kétféleképpen ionizálhatják a gázokat. Ha ultra viola-sugarak érik a test felületét, akkor annak egyes elektronjai a gyors rezgés következtében elszakadnak s így a test pozitív elektromosságú lesz, ha pedig előbb negatív töltése volt, azt gyorsan elveszti. Az így eltávozó elektronok ionizálják a környező gázt. A villamos szikrából kiinduló ultraviola sugarak kőzvetetlenül is képesek a gázt ionizálni. Magas hőmérsékleten az elektronok gyors rezgésbe jönnek s így könnyen elszakadnak atomjaiktól. Eszerint a magas hőfokra való hevítés is létesíthet ionizációt. A szabad elektron felé minden irányból erővonalak futnak össze, melyek az elektrosztatikus erők irányát mutatják. Az elektron helyén az éter deformálva van. Ezen deformációval megmagyarázhatók az elektromos vonzás és taszítás jelenségei. Ha az elektron egyenletesen mozog, akkor az éternek ezen állapota is vele együtt mozog s e mozgás mágneses mezőt létesít, melynek erővonalai oly körök, melyeknek középpontjai az elektron pályájába esnek. Az egyenletesen mozgó elektronok alkotják az elektromos áramot. Az így létesült mágneses tér erővonalait az áramnak a mágnest kitérítő hatásával lehet kísérletileg igazolni. A keletkezett mágneses tér következtében két párhuzamos egyirányú áramkör egymást vonzza, két ellentett irányú pedig egymást taszítja. Ha lágy vasmag körül áramot vezetünk, a keletkezett mágneses tér a vasmagot is mágnessé teszi. Az ilyen vasmagot elektromágnesnek nevezik. Egy több tekervényből álló zárt áramkör, ú. n. szolenoid vasmag nélkül is úgy viselkedik, mint egy mágnes. Ez vezette Ampéret arra a gondolatra, hogy az állandó mágnesekmolekuláiban egymással párhuzamosan elemi áramok keringenek. Az elektron-elmélet szerint a molekulák elektronjai szolgáltatják ezeket az elemi áramokat. Ha a katód-sugarak egy elektromágnes sarkai között halad-