Református főgimnázium, Debrecen, 1908

9 3. Az elektron-elmélet. A ritkított gazokban való elektromos kisülés jelenségei vezettek az elektromosság legújabb elméletére, mely átalakítólag hatott egész világfelfógásunkra. Amig e jelenségeket tüzetesebb tanulmány tárgyává nem tették, addig az elektromosság lényegére nézve tudtak legkevesebbet az összes természeti jelenségek között. Most pedig úgy áll a dolog, hogy az elektromos parányról, az elektronról sokkal többet tudunk, mint magáról az anyagi atomról. A villamosságra vonatkozó első elmélet Franklin Benjámin egvfolyadékos elmélete volt. Ezen elmélet szerint az egész világot finom elektromos folyadék tölti ki, melynek részecskéi egymást taszítják. Az anyagi testek e folyadék részecskéit vonzzák. E folyadék bizonyos mennyisége mellett az anyagi testek villamosságot nem mutatnak. Ha ennél nagyobb mennyiségben fordul elö e folyadék az illető testben, akkor az pozitív elektromosságú, ha pedig kisebb mennyiségben fordul elő, akkor negatív elektromosságú lesz. Ezen elmélet szerint az anyagi atomoknak egymást taszítaniok kellene, ami az általános tömegvonzás törvényével ellenkezik. Ezért ezen elmélet ebben a formában tarthatatlan volt. Néhány évvel később adta ki Symmer a két-folyadékos elméletet. Eszerint a semleges állapotú testben mindkét elektromos folyadék egyenlő mennyiségben van. Valamelyiknek túlsúlya teszi a testet pozitív, illetőleg negatív villamosságúvá. A villamos áramban ezen kétfajta elektromos folyadék ellenkező irányú mozgást végez. A pozitív elektromos folyadék áramlásának irányát tekintették az áram irányának. Ezen elmélet mindaddig fentartotta magát, amíg az anód- és a katód-sugarak behatóbb tanulmányozása a pozitív és a negatív elektromosság közii lényeges különbséget nem igazolta. Ennek megértése végett vegyük vizsgálat alá a légüres térben történő kisüléseket. Ha egy Geissler-féle csőbe, melyben a légnyomás körülbelül 10 mm., bevezetjük a szikrainduktor másodrendű áramát, akkor a csőbe nyúló két elektród között nem áll elő a szabad levegőben történő kisülést jellemző, csattanástól kísért fényes szikra, hanem a pozitív áram belépési helyétől, az u. n. anódtól rózsaszínű fénypamat indul ki a másik elekród, vagyis a katód felé. Ezen fénypamat az anódfény, amely betölti csaknem az egész csövet és