Református főgimnázium, Debrecen, 1908

10 követi a cső alakját a katód felé tartva. A katód végén megjelenik a violaszinü negatív csillámló fény. E két fényjelenséget a Faradayféle sötét tér választja el egymástól. A ritkítás fokozásával a pozitív anódfény mindinkább visszahúzódik az anód felé és veszít erősségéből. A katódfény elterjed a katód egész felületén, majd mindjobban előtérbe nyomul s leválik a katódról. A katódon ezalatt egy új világos réteg keletkezik. Ezen utóbbi az első negatív réteg, a katódról levált fény pedig a második negatív réteg vagy csillámló fény. E kettőt egymástól a katód sötét tere választja el. Az oly csövekben, melyekben a légnyomás egy ezred-milliméternél kisebb, vagyis a Crookes-féle csövekben a pozitív anódfény teljesen eltűnik s a katódfény a csőnek a katóddal szemközt levő részén fluoreszkálást létesit. A katódsugarak egyenes vonalban terjednek a katód felületére merőlegesen, a cső alakját nem követik; az eléjök helyezett tárgy árnyékot vet a cső szemközt lévő falára. Crookes a katód-sugarakat "röpülő anyagi részecskéknek tartotta ; ezt az állapotot ő a negyedik halmazállapotnak tekintette s elnevezte sugárzó anyagnak. Schuster szerint a gáz molekulái egy pozitív s egy negatív alkatrészre bomlanak s ezen elektromos alkatrészek, ú. n. iónok alkotják az anód- és a katód-sugarakat. Hertz e sugarakat éterrezgésnek tartotta. Thomson J. J. és Majorana kimutatták, hogy a katód-sugarak sebessége jelentékenyen kisebb a fény sebességénél s így e sugarak nem lehetnek éterrezgések. Perrin felfedezte a katód-sugarak negatív töltését. Lénárd Fülöp hazánkfia, jelenleg a heidelbergi egyetem tanára, a katód-sugarakat egy nagyon vékony aluminium-ablakon át a csőből kivezette s ezen róla elnevezett sugaraknál is kimutatta a negatív töltést. Eszerint a katód-sugarakat röpülő parányi részecskék alkotják, amelyek azonban nem lehetnek az anyagi testnek az atomjai, mert a katódsugarak egvatomú gázokban is előfordulnak s a röpülő részecskéktömege és töltése minden gázban ugyanaz. Ezek a részecskék tehát az elektromosságnak legkisebb részei, az ú. n. elektronok, melyek szabad állapotban fordlunak elő. Sebességük nagy ritkítás mellett a fénysebességnek körülbelől V3-a, tömegük a hidrogénatoménál több mint 1000-szer kisebb. Ezen röpülő elektronok mágnes által kitéríthetők. Az elektronjaiktól megfosztott gáz-molekulák alkotják a pozitív töltésű anód-sugarakat. Mágnes által ezek is kitéríthetők, még pedig ellenkező irányban, mint a katód-