Református főgimnázium, Debrecen, 1907

5 Bodley-könyvtárban kutat nagy szorgalommal magyar történeti források után. Kazinczy a Sylvester Grammaticája elé írt előszavában

1 azt írja róla, hogy „az oxfordiaknak olly figyelmeket vonta magára, hogy ott két esztendeig szabad asztalon tápláltatott". Mindenesetre nagy kitüntetés idegen országbeli ifjúra nézve.

2 Angolországi tartózkodása erős hatással volt tovább fejlődésére, sőt élete későbbi folyására irányító hatással is volt bizonyos mértékig. Itt ismerkedett meg az episcopalis (püspöki) egyházkormányzat legkifejlettebb formájával, az anglikán egyházalkotmánnyal s szilárdult meg benne az egyházkormányzat ezen alakjának egyedüli helyességében vetett erős hite, ami később élete legtöbb keserűségének kútforrása volt. Oxfordból Gröningenbe ment, ahol a híres történész, Offerhaus kedves tanítványa volt. Mind e helyeken a neves tanárok előadásainak hallgatása mellett legtöbb idejét a könyvtárakban töltötte. Olvasott, jegyezgetett s kivált magyar egyháztörténeti adatok után kutatott, úgy, hogy mire az 1758-ik év végén haza került, egész halom értékes jegyzete volt, egyszersmid a külföldről hozott munkákkal megvetette az alapját később méltán híressé lett, számos unikumot tartalmazó könyvtárának is. A tudós ifjúnak nem sokáig kellett a megélhetés felől aggódnia. A kúnmadarasi népes eklézsia választotta meg papjának. Helyét a következő év március utolsó napján el is foglalta. Alapos tudományosságának híre akkoriban is azonban már sokkal szélesebb körökben ismert volt, semhogy ebben az állásban sokáig maradhatott volna. 1 Kazinczy F. Magyar Régiségek és Ritkaságok. Pest, 1808. - Kazinczy t. i. ezt a nevezetes nyelvtant a Sinay birtokában levő egyetlen példányról másolta, ezért emlékezett meg előszavában Sinayról. 2 Ezt az alkalmat használom fel, hogy éleiróinak, még Szinnyeinek is (Magyar írók. XII. 1124.) egy tévedését helyreigazítsam, azt a tévedést t. i., hogy Sinay angolországi tartózkodása alatt tetemes adományt eszközölt ki a ioiskola számára. Az u. n. „angol alapítványt" nem ő, hanem Weszprémy, a híres debr. orvos járta ki a tanári kar megbízásából, mint exsenior, külföldi tartózkodása alatt. Sinay jóval később, már mint tanár, csupán levelezett ez ügyben. A jelenleg 61 ezer koronát kitevő alapítvány ma is angol kezelés alatt van, kamata részben a tanári nyugdíjintézetnek, részben a főisk. pénztár közszükségleti alapjának jut. L. Balogh Ferenc: Az angol alapítvány története. Debr. Prot. Lap. 1899. 41. sz.