Református főgimnázium, Debrecen, 1907

26 nagyságát csak egy pár rövid képben jellemzem, hogy tárgyamhoz — ezen az úton — eljuthassak. Nem volt Magyarország, nem a mai integritásában, nem volt magyar nemzet, elfásult lelke aláhanvatlott, reményvesztetten, mindenéből kifosztva, mindenről, csak még az áldozatokról le nem mondva tehetetlenül, könnyű préda gyanánt ott feküdt az éhes Ausztria karjai előtt. E sötét állapot igazi képe: idegen, nemzetellenes kormány önkényes uralma egyrészről, másrészről pedig egy avúlt, roskatag rendi alkotmány. Ez csak kiváltságokat, jogokat ismer, terhet nem; ez nem a nemzet, ez a nemzettől idegen pórnép súlyos gondoktól megroskadt vállaira nehezedett. A liberális eszméket a katonai hatalom, a rendőri kémrendszer még csirájukban igyekszik kiölni, nincs ezek előtt semmi szent, semmi megdönthetetlen, nincs jelentősége még a királyi esküvel megszentelt alkotmánynak sem, mert ennek erőssége nem szuronyok ezrein nyugszik. A magyar nemzet ott keringett immár a vészes örvény szélén, mely minden sajátságát, minden nemzeti jellemét örökre elnyeli és „melyből az oda egyszer elsülyedt nemzetiség, szabadság, becsület soha, soha többé fel nem merül'"

1 A nemzet kétségbeejtő tétlenségbe merül, de ami belőle pusztúl és vész: bátorságát, önérzetét, szabadságszeretetét a vészes fellegek egy kis, elszánt csapatba hajtják össze s megnövesztik ezekben naggyá, megerősítik ellenállhatatlan hatalommá, hogy úlat törjenek bátor szavaikkal a magyar nép szíve mélyére eltemetett önérzetig. A nemzeti léleknek e tüzes ébresztői az írók és költők. Az ö erejük, elszántságuk, fenséges lelkesedésük egyedüli világító fáklyái a nemzeti tétlenség kietlen világának. Lelkesednek és lelkesítenek, felrázzák, tetterőre keltik, lángra gyújtják a nemzetnek vére árán szerzett igazait, a meggyőződés elszánt erejével hirdetik a megváltó eszméket, nemzeti érzésük és gondolkozásuk ellenszegül minden nyomásnak, míveltségiink képét újjáteremtik és ebből fakad, táplálkozik az a nagy nemzeti átalakulás, melynek áldásos hatásaiként csodálatos gyorsasággal jelentkezik: gyarapodás szabadságunkban, polgárosodásunkban, megizmosodás nemzetiségünkben. Uj korszak nyílik meg a magyar nemzet történetében, ehhez fűződik a nagy átalakulás, a magyar nemzeti állam felépítése, ebben hazánknak anyagi és erkölcsi felvirágoztatása. Ennek a nagy kor1 Széchenyi.