Református főgimnázium, Debrecen, 1907

15 a megyegyülés az installációt megtagadta, mert Teleki II. József alatt biztosi állást fogadott volt el. Az ellenállás vezérei Domokos Lajos és Rhédey Ferenc voltak. Az országos nyugtalanság végre meghozta a kívánt eredményt, az országgyűlés összehívását, melyet minden sebre gyógyító írnak gondolt az ország közvéleménye. Összeült az 1790—91-ki nevezetes országgyűlés, melyre Bihar megye Domokos Lajost küldte fel ablegatusként. Ezen az országgyűlésen igen nevezetes szerepe jutott a vallási kérdéseknek, kivált a protestáns vallási sérelmekre állandóan alkalmat szolgáltató vitás kérdések rendezése okozott a rendeknek sok fejtörést. A protestáns világi urak s első renden Domokos Lajos természetesen mindenütt ott voltak, hogy ezen vitás kérdések s általában a prot. egyházakat illető rendelkezés, főleg a vallást illető nevezetes 26-ik articulus megalkotása az ő intencióik szerint történjék. Ám Sinay sem maradt nyugodtan. Nagyon jól tudta, ha nem lesz, aki Domokosék működését ellensúlyozza, a világi urak a prot. egyházalkotmányban az eddiginél is jóval nagyobb beleszólási jogot vívnak ki maguknak, ez pedig az ő álláspontja szerint, melyet egész életén át tántoríthatatlan következetességgel vallott, a prot. egyház alapelvei ellen lesz. Módot keresett, hogy Domokosék törekvéseinek tőle telhetőleg útjába álljon. Felküldette tehát magát a superintendens és tanártársai megbízó levelével (credentionalis) Budára azon megbízatással, hogy az I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem által a debreceni kollégiumnak évi adományul rendelt ötezer mázsa kősót, melyet az erdélyi fejedelemség megszűntével a kormányzat a főiskolától megvont, az iskola újból megkaphassa, hozzá való jogát a király is megerősítse. Ugyanakkor jártak fönn Budán a hajdan Erdélyhez tartozott megyék ref. papjainak megbízásából Héczei Dániel esperes és Keresztesi József egyházmegyei tanácsbíró, hogy e papok őseinek Bethlen Gábor fejedelemtől adományozott nemességét fölelevenítsék és elismertessék.

1 Budán létöknek azonban más célja is volt, amint az ottani működésükből később kiviláglott. 1 Mindezekről és a továbbiakról részletes és igen érdekes följegyzéseket tartalmaz Keresztesi Naplója, melynek állításait azonban csak óvatos kritikával szabad felhasználni, mivel írója a világiak törekvéseivel szemben nagyon is elfogult