Református főgimnázium, Debrecen, 1906

34 dányokat. Ilyen módon egyszer olyan füfajra akadt, amin nem tudott eligazodni, a nevét még kevésbbé tudta. Megkérdezte hát a paraszt embert, aki a füvet hozta. — Hogy hívják kentek ezt a füvet? — Bizony kérem, nem tudom, hogy volna valami neve, csak úgy szádorog ez nálunk. — Pompás — mondta Fazekas — legyen hát a neve szádorfű. Si non e vero. . . Mindenesetre jellemző arra, hogyan készült a Füvészkönyv igen sok elnevezése, melyek közül a legtöbbnek népies eredetre valló, magyar fülnek jól eső hangzása azt gyaníttatja, hogy csakugyan ilyesforma beszélgetések közben pattantak ki. A magyar nyelvtörvények ösztönszerű sugallata irányította elméjüket legtöbb esetben (bár kivétel is akad). Sokkal inkább, mint Kazinczyt, aki hasonló esetben hosszú fejtörés után a Császár korona (corona imperialis) növénynévből megalkotta a csúszna szót. S még büszkélkedett vele.

1 Szorgos munkálkodásuk közepette fogant meg elméjükben a debreceni Füvészkert eszméje is. Tárgyunkkal összefügg, de meg a Füvészkert eredetének mind mostanig téves alapon tárgyalt kérdését is tisztáznunk kell, azért röviden kitérünk erre is. Akik ezzel a kérdéssel eddig foglalkoztak, hazánk ezen, keletkezésére nézve második, nyilvános botanikus kertjének eredetét későbbi időre teszik, mint ahogy valójában megalkotásának eszméje fölmerült.

2 Az eszme első megpendítése Diószegi és Fazekas érdeme. Pár héttel a Fűvészkönvv megjelenése után (1807. július 16.) írja Csereynek Kazinczy, hogy Sárospatakon találkozott a consistorium ülésén Diószegivel és Sárvári professzorral s átadta nekik Gserey üzenetét, hogy t. i. a létesítendő botanikus kert számára kész örömmel ajánl föl plántákat a saját gazdag kertjéből. (Nb. Cserey katholikus ember volt!) Diószegiék nagy örömmel fogadták az ajánlatot — írja Kazinczy — s említették, hogy már helyet is találtak a kollégium mellett, hol tóbeli plántákat is tenyészthetnek. Érdekes az a megjegyzés, amit hozzá fűz: „Osztán még egygyet súgok néked. Ha 1 Kazinczy levele Csereyhez 1808. május 8. a Balkányi K. i. dolgozatában 1821-re, Kovács János (Füvész-kertünk. Debr. Prot. Lap. 1897. 146. 1) 1826-ra.