Református főgimnázium, Debrecen, 1902

5 S ha valahol a hazában fennen lobog a hálás emlékezet fáklyája, úgy bizonyára e helyen, e falak között

1 kell magasra csapni föl a lángnak; e falak között, melyek fenséges alakját színrőlszínre látták, világra szóló ékesszólásának tanúi valának; e falak között, hol honszerelmétől elragadtatva, hazájáért ama szent eskü legelőször hangzott el ajkairól, mely miatt a hontalanság keserű kenyerét haláláig ette. Tetteiről, alkotásairól, történelmi nagy érdemeiről köteteket írtak, olvassátok azokat; forgassátok a legújabb kor történetét, ha életének gazdagságát ismerni akarjátok. Én ez alkalommal e gazdag élet ismertetésére nem vállalkozhatom, méltóan meg sem is tehetném. Csak néhány szakaszára kívánok rámutatni az ő életének, világra szóló tetteinek erkölcsi rugóit, szellemének és jellemének neliány ragyogó tulajdonait szeretném, Nemes tanuló ifjúság! követendő példáúl eléd állítani azon meggyőződéssel, hogy nagy férfiak tettei kiváló, dicső tények ugyan, de erkölcsi tulajdonaik, erényeik mutatják az útat, melyen hasonlókhoz juthat az ivadék. Hogy Kossuth Lajos legendaszerű nagyságát s azt a mesés szeretetet, mely a nép szívén e név hallattára elömlik, megérthessük s hogy végzetének titkait megismerhessük: mindenekelőtt ismernünk kell Magyarország évszázados küzdelmét, melylyel ő magát a korszellem és a viszonyok szerencsés találkozása folytán oly annyira egyesítni tudta. Hát miért küzdött a magyar 1848 előtt több mint két századig? „Volt Magyarországnak és Ausztriának — Jókai szavaival élve — egy átok nemtője, a ki fürdött vérnek tengerében, megemésztett milliárdokat, melegedett égő városoknál, vígadott a milliók jajkiáltásínál, széttépett erős lánczokat, miket Istenkéz alkotott: —testvért test1 A főiskolai oratórium 1849-ben az országgyűlés színhelye.