Református főgimnázium, Debrecen, 1902

19 kikötő helyeik voltak az aegaei és földközi tenger partjain s hogy ott megszállhassanak, ismerősökre, azok támogatására, barátságára volt sziikségök. A viszonynak főoldala azonban nem a személyes barátság, hanem az üzleti érdek. így módosult aztán később oda, hogy a szállás vagy még inkább a jogi védelem nem csak a szerződő felek személyére, vagy családjuk tagjaira, hanem helyetteseikre, sőt alkalmazottaikra is kiterjesztődött. Jogosulatlan tolakodásnak, visszaéléseknek úgy vették elejét, hogy az idegen valami írással s — mivel az írat hitelessége nem oly kétségtelen még valószínűbben valami tárgygyal tartozott igazolni magát. Ilyen igazoló-jegynek, a hagyomány szerint, egy gyűrűnek, éremnek vagy táblának stb. egy letörött felét használták. Neve Oi C'jlJ.fisAOV. Hogy a görög szokás létrejöttére s kifejlődésére a phöniciainak hatása volt, kétségtelen. De mint más átvett szokásban vagy intézményben, ebben sem voltak a görögök szolgai utánzók, hanem szellemük bélyegét rányomták s ezzel eredetivé tették. Sőt e szokásnál oly kevés az érintkező pont a két nép közt, hogy jóformán csak összehasonlításra, nem pedig leszárniaztatásra van jogunk. Hiszen a görög vendégbarátságot nem a gyakorlatias szellem, hanem a személyes barátkozás hozta létre. Hogy a személyes jóviszonyból mennyi az önzetlen emberbaráti szeretet, mennyi a hiúság, azt esetről-esetre kell meghatározni. Lett légyen az intézmény phöniciai eredetű, vagy tisztán a görögség eredeti alkotása, az a dolog lényegén nem sokat változtat. Elég az hozzá, hogy a görögségben mindenütt el volt terjedve és gyakorlását a műveltség elengedhetetlen kellékének tekintették. A barátságtalan embereket és népeket tartották műveletleneknek s azokról még azt is feltették, hogy embereket esznek. Az intézmény divatozása a történelem előtti 2*