Református főgimnázium, Debrecen, 1901

34 de ez csak úgy lehet nulla, hap és q nulla, mert y és rp nem lehet nulla, ha tehát: p c rí —i - ;*) o q b (~2 - 1 + n) - 0, egy szorzat csak úgy lehet nulla, ha a tényezői külön-külön, vagy mindenik nulla, a jelen esetben c és b nem lehet nulla, tehát l-l — y - 0 és ~2 —1+n 0, melyben 1 és n ismeretlenek, meghatározhatók ; u. i. 2-vel szorozva 2 — 21 n — 0, 1 — 2 + 2 n = 0 szorozva 2-vel 2 2 1 — n — 0 i A két egyenletet 21 — 4 + 4 n 0 ) összeadva : 2—4+3 n = 0, melyből 2 n = T 2 hasonlóképen 1 a miért 2 2 b. p AE =c

T(ly) + "3"' ~2 c Y b. (3 1 = T+X T

(

c'

í + b'» RZclZ cL szomszédos két oldal összegének távolában van az E pont.