Református főgimnázium, Debrecen, 1901

16 árnyas kertjeit. Megjelent a színházban, állandó látogatója volt a cirkuszi látványosságoknak s mindazon helyeknek, hol az előkelő ifjúság szórakozást keresett és talált. Szellemes, vidám társalgás közben hamar múlt az idő, a megélhetés gondjai nem bántották, megóvta tőlük jó módú szüleinek gondoskodása. Minden idejét lefoglalta a szórakozás és mulatság. Amit dolgozott, az is tulajdonkép múlatságszámba ment. Irodalmi tanulmányait a hasonló körülmények között nevelkedett alexandrinus költők túlfinomodott Ízléssel, szinte mesterkélt kecsességgel írt művei szolgáltatták. Tőlük tanulta a finom, választékos előadást, melynek bájos könnyedsége lebilincseli az olvasót olyannyira, hogy feledteti vele a tartalom léhaságát. Midőn szerelmi elégiái s a szerelem művészetéről írott híres tankölternériye megjelent, a császári Róma előkelő társasága nem tudott betelni a kedves csengésű versek olvasásával, melyek világfelfogás tekintetében csillogó s a mellett hű tükrei e társaság gondolkodásmódjának. A költő e művei révén egyszersmind a császári udvar fénykörébe is bejutott és sokszor nyílt alkalma az uralkodó család jóindulatát és bőkezűségét megismerni. Minő más ezzel szemben a magyar költő élete pályája. Szegény sorsú nemesi családból származott. Köznemesi sorban, bizonyára nélkülözések között végezte iskoláit, honnan kikerülve, megkezdte küzdelmes harcát az élettel. Előbb mint apród járta ki a sok vidámsággal, jókedvű dévajkodással, de egyszersmind fárasztó gyakorlatokkal és sok sanyarúsággal járó hadi iskolát, hogy azután — mint ő maga mondja Mars szolgája lehessen. A katonai szolgálatban egész a seregbíróságig vitte. De helyzete sehogysem elégítette ki, leveleiben egyre panaszkodik sanyarú sorsa miatt. Végre megunta a hadi élettel járó hányódást s komornyik lett, azaz titkári állást vállalt Veselényi Ferencnél. Valószínű, hogy már régebbi próbálgatásaival szerzett poéta híre is segítette az állás