Református főgimnázium, Debrecen, 1895

26 sére fölhasználnak, de ezeket aztán csaknem teljes egészükben olvastatják. Jóformán az osztrák tanterv szerint van megalkotva az ev. f ref. egyházunk egyetemes konventje által 1884-ben szerkesztett | tanterv. Mindössze a klasszikus költők közül Sopboklést elhagyja, Phaedrus tanúságos és könnyű meséit pedig, melyek gimnáziumainkban már rég idő óta legkedveltebb olvasmányok, megtartja. Tárgyaltatni rendeli tehát Phaedrust, Ovidiust, Vergiliust, Horatiust a római, Homerost a görög költők közül. Hellas örökfényű csillaga mellett ujabban egyes anthologiabeli apróbb versek is (VI. o.) olvasás alá kerülnek. A miniszteri tanterv (1883) már több klasszikus poétát felölel. E tekintetben látszik rajta a franczia és az angol hatás is. Ha az ión nyelvjárással kezdődik a görög nyelv tanítása, az esetben Homeros mellett még a lvrikus költőket: Solont, Theognist, Mimnermost, Simonidest, nemkülönben Sophokles egy drámáját is fölveszi, mig a latin költők közzül Phaedrust, Ovidiust, Vergiliust, Horatiust, esetleg Plautust és Terentiust teszi isko^ lai auctorokká. Egyébként a tanár magánolvasmányokul a fennálló tantervek keretén kivül vehet fel, sőt kell is felvennie más költőket is, már csak azon egy oknál fogva is, hogy a tanuló szókincse ilyen módon gyarapodjék. Soha okosabban nem cselekszünk, mintha e czélra a költészet apróbb termékeit válogatjuk ki, Mennyi varázs van azokban, s mily feledhetetlenekké lesznek az élet késői éveiben is, mikor már a szétfolyó, terjengős próza, sőt egy nagyobb költői mű kiszakasztott részlete is régen elmosódott az emlékezetben. Epenazért én nem habozom kimondani, hogy a tanitás terén föltétlen előnyt adok a lantos költőknek a többiek felett. Ezeknél a hatás közvetlen, frappans. Az ifjú természete szereti a változatosságot. Egy költő, egy költői mű, bármily szép és nagyszerű legyen is, mégsem köti le figyelmét és érdeklődését tartósan E szempont is ajánlja a kisebb terjedelmű költemé-