Református főgimnázium, Debrecen, 1895

21 Erasmus ajánlatát elfogadták a reformáció hirneves'paedagogusai, Melanchton, Trotzendorf, Ramus Péter, de különösen Sturm. Általán véve a következő költők műveit'; vették fel a közép iskolai oktatás anyagául : Homeroséit, ritkán a görög tr^\gW kusokéit 8 Theokritosidylljeit, — Terentiuséit, /ergiliuséit, Horátiuséit, Ovidiuséit. Olykor elővették Plautust, Catullust és Tibullust. Francziaország még Propertiust, Persiust, Juvena ist. A tanulók a szebb helyeket beemlézték, sőt, bár kötelezve nem volt, nagyon szívesen vették a professzorok, ha görög és laíin verseket fabrikáltak. A versírásra a kedv sohasem hiányzott s gyakorlat és tehetség által később sokan, a kik az iskolábanihletet nyertek, szinte Homeros bájával és Ovidius könnyedségével verseltek. (Hutten etcet) A klasszikus költők tanítása alól a jezsziiták sem vonhatták

( ki magukat. De náluk a tanítás egyoldalú volt, amennyiben csak a latin auctorokra terjedt ki. A görög szerzőknek pusztán a ratio studiorumban jutott hely, de nem egyúttal a tanítás rend-| jébeu is. Hanem a latin klasszikusokat nagy szigorral forgatták. Nem elégedtek meg a versek könyvnélkül tanításával, hanem azok írására is kötelezték növendékeiket A rektor kötelességei közzé tartozott naponként gondoskodni arról, hogy valamely felsőbb osztálybeli növendék az asztalnál vagy az aulában latin vagy görög költeményt adjon elő. E czélra, mint segítő eszköz, szolgált a Gradus ad Parnassum. A jezsuita tanterv szerint voltak beosztva a hazai kath. gimnáziumok, a Sturm féle szerint pedig a prot tanintézetek. A ref. kollégiumok közül hazánkban három emelkedett ki és gyakorolt határozott befolyást úgy a tananyag megválasztása, mint a tanrendszer és tanmenet tekintetében az összes gimnáziumokra. Ezek voltak a debreczeni, sárospataki és nagyenyedi kollégiumok. Mindhárom századokon át közös külföldi forrásból merítvén, sőt olykor külföldi (német) nevelők (Alstediu?, Bisterfeld, Piscator, Basirius, Commeniu^) vezetése alatt állván, a tantervre és tananyagra nézve lényegükben alig különböztek egy-