Református főgimnázium, Debrecen, 1895

20 meg, elsőben merített új erőt a klasszikusokból. Városai versenyre keltek egymással s költői köröket alakítottak, melyek nagy buzgalommal gyűjtötték és másolták a klasszikusok eodexeit. Itália példáját követték Európa többi nemzetei. A klasszikus költők újra az iskolapadokra, kerültek, s mint a gyermek, ha a szépet megízleli, föl nem tud vele hagyni, úgy tanulták halomszámra terv, rend és válogatás nélkül a görög és latin költeményeket. A franczia Henri de, Mesmes írja, hogy ő kikerülve a kollégiumból (1452), az egész Homerost elejétől végig könyvnélkül tudta. Akadtak költők (Du Bellay, Ronsard, Garnier, Baif stb.), kik a klasszikus szellemtől inspirálva versenyre keltek az óvilág híres költőivel. Még szebb idők hajnalát jelezték a jámbor hieronymitdk, a kik nagy buzgalommal fordultak az elhanyagolt klasszikusokhoz s iskoláikban tanították Vergilius mellett Horatiust, Ovidiust, Terentiust. Az inieiativát erre Agricola RudolfJ ez első igazi humanista adta. Az ő teremtményei Hégius és Langen, kik Deventerben és Münstcrben a régi klasszikusok intensiv tanítását felelevenítették s ezáltal a nevelésnek igazi lendületet adtak. Még tovább ment Erasmns, a legnagyobb és legeszesebb humanista. 0 volt az első, a ki a prózairók mellett a költőknek is azokkal egyenlő, ha nem nagyobb fontosságot tulajdonított. Nála a delectatio egyik fődolog, ez pedig legelső sorban a költői remekek olvasása és tanulása által érhető el. A delectatiónak még az ethikai érdeket is alárendelte. így ajánlotta iskolai olvasmányokul Homerost, Euripidest, Aristophanest, Vergiliust, Horatiust, Terentiust. „Primas tribuerim— inquit — ex graecis poétis Aristophani; inter latinos quis utilior loquendi autor, quam Terentius? purus, tersus, et quotidiano sermoni proximus, ipso argumenti genere iucundus". Erasmusnak emez a régi kritikusok által is igazolt Ítélete Terentiusról hosszú ideig irányadó volt s e vigjátékköltő máig megmaradt a gimnáziumok kedvelt auctorának.