Református főgimnázium, Debrecen, 1891

10 Ismét hasonló: Oderkernben Aik faluban mi történt? Pálfi Jóskát az ablakból meglőtték ... Minek idézgessek többet is ? Kétségtelen, hogy a tulaj donképi magyarországi, tehát nem székelyföldi balladáknak egyik megrögzött kezdő formája a kérdés. De találkozunk vele a székely balladákban is: Hallottad-e hirét a hires Szebennek, A hires Szebennek s a hires Mohának, A Mohában lakó Kerekes Péternek S Kerekes Izsáknak, ö felnőtt fiának? Az idegen nyűgön nevelkedett mesterköltök a kérdést kezdő alakul majdnem csupán az ódai fajok számára foglalták le. De talán a magyar népköltészetnek is van egy kis igaza, mikor a dalba foglalt tragédiák tartalmára igy tesz figyelmessé bennünket. E kérdések egyébiránt ép oly mértékben felkiáltások is, melyek az énekes megdöbbenését fejezik ki a szörnyű tett vagy esemény fölött. Ez a vonás Arany kérdéseiben is meg van. A hatásnak ez se közönséges eszköze, mert bizonyos, hogy érdeklődésünket jelentékenyen fokozza az a részvét, melyet az énekes részéről tapasztalunk hőse iránt. Ha most már összevetjük a kérdést az egyszerűen értesitö alakkal, élénkség tekintetében szembetűnő különbséget találunk az előbbi javára. Arany nem elégszik meg, mint az idézett népballadák, a kérdésre való egyszerű felelettel. Ismétli az állitmányokat és alanyokat, hog)

7 a gondolatot ritmikussá tegye. De mivel az idézett baladákbeli kérdésből tetszetős gondolatritmus ki se kerülhet, nem a szinte megrögzött történt állitmányt alkalmazza, hanem festői kifejezéseket választ s ugy ismétel, mint a nép e következőkben : ,Csináltatsz-e nékem ,Megsiratsz-e engem Diófa koporsót?' Három leány előtt?' „Csináltatok, csináltatok „Megsiratlak, megsiratlak Márványkö-koporsót." Egész világ előtt." Vagy a Csehó Pista cz. balladában „Kedves babám, jutok-e még eszedbe? Jaj be sokszor mulatoztam öledbe",