Református főgimnázium, Debrecen, 1890

XX gyalása, hogy ebben a merőben megromlott világban, minden ami nemes, ami jó, tönkre megy. A cselekvés helyét és idejét nem nevek és számok, hanem jellemző események és állapotok által jelöli meg. Olyan fejedelem székvárosában vagyunk, aki hogy kedvesének ékszereit kifizethesse, országának fiait Amerikába katonákul adja el. A polgári elemről a legnagyobb megvetéssel beszélnek itt,, nemes embernek polgárnővel való házasságát föltétlenül megbecstelenítőnek tekintik; nincs törvényszék, ahol az ártatlanul megtámadott igazságot kereshetne, a hatalom birtokosának tetszése vagy nem tetszése dönt mindenek fölött. Ilyen körülmények között é\wek Ferdinánd, Walthernek a mindenható elnöknek fia és Lujza, Miller városi zenész leánya. Ezek szerelemre gyúlnak egymás iránt. Az elnök azonban fiát Lady Milfortnak a fejedelem megunt kedvesének szánta el. Minthogy Ferdinánd vonakodik atyja ebbeli parancsának engedelmeskedni, az elnök, házi titkárának Wurmnak a tanácsára elhatározta, hogy a szerelmesek egyetértését valami intrigua által megzavarja. Lujza atyját az elnök parancsára fogságba hurczolják. Wurm megjelenik Lujzánál, s közli vele, hogy atyját kiszabadíthatja, ha az általa diktálandó levelet leirja. Ez a levél Kall udvari marschalhoz intézett szerelmeslevél, amelyet azonnal Ferdinánd kezébe játszanak. Ferdinánd, mivel ez a levél kedvese hűségébe vetett bitét elrabolja, semmire sem becsüli többé az életet, s megöli magát is, Lujzát is. Amint e felületesen vázolt tartalomból látjuk „Ármány és szerelem" polgári kor-tragédia a szó legtágabb értelmében. Itt elhagyja a költő az ideális álomvilágot s a valóságba, a jelenbe, az eleven életbe nyul bele, amelyet már saját szemléletéből ismert. Ebben a darabban azokat a lánczokat mutatja fölelőttünk, amelyeknek sulva alatt ő szenvedett, s a melyeket lerázott magáról és a kor ellen, melyben élt, s a viszonyok ellen, a melyek között növekedett, megszégyenitő panaszt emel. Károly Jenő würtembergi herczeg és Hohenheim grófnő iránt a Carolinumban töltött első éveiben érzett nagy tisztelete végképen elmúlt már ekkor, midőn a buja udvari élet által feldúlt kis országot rajzolja, a melynek fejedelme országának fiait eladja katonáknak, hogy tékozlásának költségeit előteremtse. Soha nem irtak a korba hatalmasabban belenyúló jelenetet, mint a mely ebben a darabban Lady Milfort és a fejedelem komornyikja között lefolyik. A komornyik drága ékszert visz a fejedelem kedvesének — hétezer honfi, — akiket Amerikába küldtek — volt az ára. Az öreg embernek is van egy fia köztük,. És ezek mind „önkénytesek" voltak ! Akadt ugyan néhány szájas ficzkó, a ki a sorból kilépve, megkérdezte az ezredestől, hogy mennyiért adja a fejedelem holdját az embereknek ? De legkegyelmesebb fejedelmünk —