Református főgimnázium, Debrecen, 1890
XYII 2. Fiesko összeesküvése Genuában. Köztársasági szomorújáték. (1783.) Ez a czime Schiller időrendre nézve második színmüvének, melynek tartalma röviden a következő : „A genuai köztársaság hatalmának tetőpontjára jutott. Doria András dogé dicsőséges bábomban verte vissza Francziaország hadait. Ezen események folytán a Doria-ház valamennyi patriciusi családét felülmúló befolyásra tőn szert. Midőn maga Doria András már elaggott öreg emberré lesz, s unokaöccsének, Gianettinonak kicsapongásait nem tudja megzabolázni ; amidőn ez a családok jogait, a köztársaság törvényeit lábbal tiporja, s a német császár oltalma alatt herczegi méltóságot akar magának Genuában szerezni: összeesküvés keletkezik, amelynek fejévé szellemének ereje által Fiesko Lavagna grófja lesz. Fiesko eszélyesen késziti elő az összeesküvést, a Dóriakat ügyes tettetése által csalódásba ejti saját jelleme felől; minden a kivánt lefolyást nyeri. Ekkor az általa elért hatalom nagyravágyást ébreszt benne, maga akar herczeggé lenni. Hiába inti őt neje, Eleonora, hiába kéri Verrina, aki a legszigorúbb köztársasági érzelmű volt az összeesküvők között, Fiesko feltartóztathatlanul rohan romlásába. Feleségét a felkelés éjjelén megölik, őt magát Verrina vizbe fojtja." Fieskonak is ugyanaz a théma szolgál alapjául, amelyet a „Haramják"-ban tárgyalt Schiller, t. i a társadalom erkölcstelen állapotai ellen való küzdelem, csakhogy itt inkább bizonyos határozott esetre alkalmazva. Moor Károly a maga rémségesen ideális álomvilágában minden létezőnek hadat üzen ; Fiesko, aki nem kevésbé idealista, de practicusabb, s politikai nagyravágyástól inkább át van hatva, a fennálló államrendszer megbuktatására s megváltoztatására törekszik. Fiesko még egészen annak a szilaj, féktelen phantasiának a teremtménye, amely a „ Haramják"-at létre hozta. De nem ér fel annak színvonaláig Meg van benne a „Haramják" túlzott páthosa, eget ostromló titánsága, minden sértő és durva eleme, sok van benne annak nagy és fenséges vonásaiból is; de nem bír a genialitásnak azzal a mintegy elemi erejével, ami a „Haramják"-at jellemzi. Moor Károly féktelen természeti ember, akiből az Isten képe még biinei között is kiismerszik, vonzólag hat a kedélyekre még ott is, ahol borzalmat gerjeszt. Fiesko, a culturélelet fényes megjelenésű növendéke, minden előnyei FŐGYMNASIUMI ÉRT. B